290 forint lehet egy euró?

Egyes elemzők szerint nemsokára akár a 290 forintot is elérheti az euró. A forint gyengülését az alapkezelők döntően azzal magyarázzák, hogy a befektetők kipécézték maguknak Magyarországot.

Az Indexnek nyilatkozó szakemberek szerint a kamatemelés az erősödés, annak elmaradása pedig a gyengülés felé terelné a forintot. Ez utóbbinál viszont számolni kell azzal, hogy az utóbbi évek nagyobb gyengülései után azt lehetett tapasztalni, hogy mindig egyre gyengébb szinten tudott stabilizálódni az árfolyam. A 2003-as bedőlésnél a 245-ös szintről 270-ig gyengült, majd 250 körül stabilizálódott, ezután az újabb hullám már a 280-ig ért, a visszaerősödés 255-ig tartott. Hogy most hol fog megállni, még kérdéses – Trippon Mariann, a CIB elemzője szerint 270 forint alatt.
Ha a forint árfolyama és a kőolajárak nem változnak, jövő héten újabb benzináremeléssel kell szembenéznünk. Kedden új csúcsot elérve ismét száz dollár fölé emelkedett az ár – ez szűk két hét alatt mintegy tizenhat százalékos drágulás, ami alighanem szintén rekordot jelent –, ám ezúttal a várt korrekció elmaradt, s az ár, minimális ingadozásokkal, azóta is száz dollár környékén tartózkodik. Az olajdrágulás – megszorozva a gyengélkedő forint hatásával – idehaza jókora áremelés formájában jelentkezett. A múlt héten a benzin három, a gázolaj öt forinttal drágult literenként, ezen a héten pedig mindkét üzemanyag-féleség ára öt-öt forinttal emelkedett. A legdrágább kutakon így már 315 forintot kérnek egy liter gázolajért, s a benzin sem túl sokkal olcsóbb ennél.
A jövő hét legjelentősebb gazdasági eseménye a monetáris tanács kamatdöntése lesz. A hétfői ülést az teszi kiemelten fontossá, hogy a jegybank ekkor teszi közzé negyedéves inflációs jelentését is, és a kamatemelésre ez ideális lehetőség lehet, amennyiben a bank inflációs előrejelzései jelentősen változnak. Róna Péter közgazdász szerint különös, hogy a kamatdöntés előtt egy héttel a jegybank vezetői összeültek több nagy nyugati pénzintézet képviselőjével, s a kamatdöntésről értekeztek. Úgy látja, a monetáris tanács így kényszerhelyzetbe került, ráadásul ezek a bankok nem is pártatlanok a kérdésben, hiszen a magyar államkötvény-állomány legjelentősebb tulajdonosai, ezért egy kamatemelés számukra jelentős nyereséget termelne.
Részletek a 11. és a 12. oldalon