Elszöknek a fatolvajok

Összetett intézkedési terv készül a falopások visszaszorítására, miután évente 80-100 ezer köbméternyi fa tűnik el a hazai erdőkből, milliárdos károkat okozva. Az esetek 90 százalékában nincs tettes, az erdész nehezen éri tetten a tolvajokat, hiszen egymaga akár ezer hektárt felügyel.

Több ezer köbméternyi fa tűnik el évente a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye területén gazdálkodó Egererdő Zrt. faállományából. Jung László, a vállalat vezérigazgató-helyettese kérdésünkre elmondta: az utóbbi években válogatás nélkül fűrészelik ki és lopják a fákat, az ilyen károk gyakran 50–80 év alatt hozhatók csak helyre. A 74 ezer hektáros erdészetnél nagyjából ezer hektárra jut egy-egy erdész, aki ha tetten éri is a tolvajt, nehezen boldogul vele. Visszatarthatja a rakományt, felveheti az adatokat, de nem tartóztathatja fel a rajtakapottakat, a közúton pedig nem intézkedhet. Feljelentések születnek, majd rendszerint tettes hiányában lezárják a nyomozást – hangsúlyozta Jung László. Hozzátette: a tolvajok egy része módszeresen dolgozik. Először kivágják a fákat, később valaki feldarabolja a rönköket, majd tizenéves gyerekek apránként elhordják a szállítmányt. Az erdészet pedig nem nyomozhat, még egy udvarba sem mehetnek be rendőri kíséret nélkül. Tehetetlenek akkor is, ha valaki fűrésszel sétálgat az erdőben, hiszen ha nem használja, nem vonható felelősségre. Megoldást az erdészekénél kiterjedtebb jogosítványokkal bíró erdőőri szolgálat jelentene.
Az az intézkedési terv, amelynek megalkotását egy tavalyi kormányhatározat írja elő, többek közt ezt a lehetőséget is tartalmazza – tudtuk meg Wisnovszky Károlytól, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának vezetőjétől. Jelenleg a minisztériumok próbálnak gátat vetni a pusztításnak. Az önkormányzati és munkaügyi tárca a segélyezés, a közmunkaprogram részeként tehet lépéseket, míg az igazságügyi tárca a jogi következményeken szigoríthat. Tény, hogy a lopások összefüggenek a szociális helyzettel. Ha az önkormányzat tűzifa-támogatást adna, vagy közmunkában újraültettetné a letarolt részeket, csökkenhetne a bűncselekménynek száma. Sok múlik a bírák határozottságán is. Van olyan tolvaj, aki előzetes letartóztatásban várja sorsát, akár 2–8 év börtönt is kaphat. Nem mindenütt jó azonban az együttműködés az erdészetek és a rendőrség között, így a lopások tizedénél találják csak meg a tetteseket.