Európai uniós jogharmonizáció

A Magyarországon élő uniós polgárok lakástámogatásához már nem a munkaviszony, hanem a tartózkodási engedély a feltétel – többek között ezt tartalmazza a február 1-jével életbe lépett módosított lakásfinanszírozási kormányrendelet. A hazánkban bejelentetten dolgozó uniós polgárok eddig is mindazon támogatásra jogosultak voltak, mint a magyar állampolgárok, de csak a munkaviszonyuk tartama alatt. A módosított rendelet értelmében valamelyest könnyebb helyzetben lesznek a nem uniós állampolgárok is: a magyar állam által nyújtott közvetlen (szocpol) támogatás és a kamattámogatás feltétele már az ő esetükben sem a munkaviszony megléte, hanem a három hónapot meghaladó tartózkodási engedély és a magyarországi bejelentett lakóhely.
A rendelet módosításának hátterében – mint azt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) sajtótitkársága megkeresésünkre közölte – uniós jogharmonizáció áll, egy közösségi irányelv ugyanis kimondja: a fogadó tagállam területén tartózkodó valamennyi uniós polgárnak és családtagjának a helyiekével egyenlő bánásmódot kell biztosítani. – A letelepedett, bevándorolt, menekült harmadik országbeli és hontalan állampolgárok ez idáig is kaphattak magyar lakáscélú állami támogatást, ha ezt engedélyezte az ÖTM. A változás annyi, hogy ma már nem kell külön engedély, hanem a hitelintézet bírálja el a jogosultságot. Harmadik országbeli állampolgárok esetén eddig sem volt, és most sem elegendő a tartózkodási engedély megléte, a támogatás igénybevételének feltétele a bevándorolt vagy letelepedett jogállás – részletezte a feltételeket a szaktárca, megjegyezve: míg a magyar állampolgároknak csak nyilatkozniuk kell a közvetlen támogatások (lakásépítési kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatása, akadálymentesítési támogatás) korábbi igénybevételéről, és arról, hogy nincs lakástulajdonuk, addig az uniós és nem uniós állampolgárságú külföldieknek származási országuk hatósági igazolását is be kell mutatniuk arról, hogy ott nincs lakástulajdonuk. Az ÖTM tájékoztatása szerint tavaly hatvan uniós polgár és mintegy nyolcvan harmadik országbeli igényelt lakáscélú állami támogatást, túlnyomó többségükben határon túli magyarok. A támogatások által jelentett költségvetési kiadások – a tárca várakozásai szerint – a már említett anyaországi hatósági igazolás szükségessége miatt nem növekedtek.