Gázár: nincs cáfolat

Nem cáfolta meg a gazdasági tárca lapunk tegnap közzétett értesülését, amely szerint április 15-én 13,5 százalékkal emelkedik a lakossági földgáztarifa. A Fidesz szerint a kormány ismét fontos információkat akar eltitkolni az emberek elől.

Beszédes történet bontakozik ki azok szeme előtt, aki végigolvassák az elmúlt napok gázárakkal kapcsolatos híreit. A sor azzal a Népszabadság-értesüléssel kezdődik, amely közölte, hogy bár az energiahivatal tett rá javaslatot, április elsején, az aktuális negyedéves árfelülvizsgálat napján nem változik Magyarországon a vezetékes földgáz hatósági ára. Ábrahám Gergely, a gazdasági tárca szóvivője ezt szombaton gyorsan meg is erősítette a távirati irodának, nem foglalkozott azonban a lap azon felvetésével, amely szerint nem kizárt, hogy a kormány nem pont a negyedév első napján változtat az áron. Pedig egy, a lapunk birtokába került dokumentum szerint éppen ez utóbbi történik majd. Mint ahogy azt tegnap megírtuk, az áremelést április elsejéről április tizenötödikére halasztották, feltehetőleg azért, hogy csak a március kilencedikei népszavazás után kelljen bejelenteni a 13,5 százalékos tarifaváltozást. Ábrahám Gergely tegnap újra nyilatkozott az ügyben az MTI-nek, közölve, tárcája „nem kíván találgatásokba bocsátkozni a földgáz árának alakulásáról”.
Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője tegnap sajtótájékoztatón közölte: a körülmények arra utalnak, hogy a kormány ugyanazt a trükköt viszi véghez, mint 2006 elején, amikor Veres János pénzügyminiszter nem engedte a választások előtt nyilvánosságra hozni az első negyedéves államháztartási adatokat. – Ugyanarról van szó: a választópolgárok elől fontos információt próbálnak eltitkolni – fogalmazott.
Lapunk közben utánanézett, mennyire drága a magyar földgáz európai összehasonlításban. Az Eurostat egyelőre még csak a tavalyi adatok feldolgozásával végzett, ezek alapján 2007 második fél évében idehaza 12,8 euróba került adókkal együtt egy gigajuole-nyi földgáz, míg az uniós átlag – a statisztika ide veszi Törökországot és Horvátországot is – 19,8 euró volt. A magyar ár tehát tavaly év végén szűk kétharmada volt a közösségi átlagénak, de nem a magyar a legolcsóbb gáz. A jelzett időpontban Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Litvániában, Lettországban, Romániában és Törökországban sem érte el az árszint a hazait. Ennél is figyelemreméltóbb azonban, hogy amíg nálunk tavaly az első fél évről a másodikra 8,5 euróról 12,8-ra ugrott az ár, egy sor országban árcsökkenés következett be. Az Egyesült Királyságban például 14,8-ról 13,6 euróra változott a tarifa – ami nem is áll messze a miénktől. Összesen hét olyan tagországot számoltunk össze, ahol az év közben lefelé mozdult el a gáz ára, és az unió átlagát tekintve is ez a tendencia érvényesült.