SZDSZ: nem lép az ügyészség

A Legfőbb Ügyészség egyelőre nem nyújt be keresetet a bírósághoz az SZDSZ elnökválasztási botránya miatt. – Ennek alapját ugyanis az teremtené meg, ha bebizonyosodna, hogy csalás történt – mondta Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő. Az ügyben már nyomoz a rendőrség. A párttagoknak ugyanakkor joguk van közvetlenül is bírósághoz fordulni. Ismeretes: a csalás tényét a Fővárosi Bíróságon őrzött iratok bizonyítják.

Megkapta a Legfőbb Ügyészség az SZDSZ-tag Holdampf Lajos beadványának kiegészítését, amely szerint igenis van rá lehetőség, hogy a vádhatóság keresettel forduljon a bírósághoz és lépéseket tegyen a párt működésének felfüggesztése, esetleg feloszlatása felé. Holdampf korábban ezt arra hivatkozva kérte a vádhatóságtól, hogy az egyesülési törvény alapján, ha az ügyészség egy párt tevékenysége kapcsán törvénytelenséget észlel, akkor a bírósághoz fordulhat.
Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő szerint ez valóban így van, de a szabályozás a pártok kifelé történő jogsértéseire vonatkozik, a belső szabálytalanságokra nem. A pártelnökválasztás során leadott hamis szavazatok, illetve a csalás pedig – állítja az ügyészség – ilyen, vagyis „belső ügynek” tekintendő eset. Holdampf szerint ugyanakkor a csalásnak van a párt külső mozgásterét is meghatározó, tehát az ügyészséget lépéskényszerbe hozó következménye is: a megkérdőjelezhető legitimitású elnök által, a párt nevében és képviseletében jegyzett jogi lépések semmissége merülhet fel, amely már nem a politikai szervezet belügye.
– Jogilag ugyanakkor – állítja Borbély Zoltán – még nincs olyan vizsgálati-nyomozati eredmény, amely megállapította volna, hogy Kóka csalással lett elnök, és nem jogosult a párt vezetésére.
Egy büntetőfeljelentés nyomán a rendőrség már nyomoz magánokirat-hamisítás gyanúja miatt. Tehát amennyiben ez beigazolódik, valamint az, hogy Kóka János ezen csalások eredményeképpen vált elnökké, úgy az általa mint a párt képviseletét ellátó személy által jegyzett jogügyletek semmissége felmerülhet. Vagyis – vélekedik az ügyészség – ekkor már a párt törvénysértéséről van szó; ez esetben már fennáll az ügyészség keresetindítási joga. Ismerve azonban a jogszolgáltatás tempóját, egy ilyen eseménysor akár évekig is elhúzódhat. Ugyanakkor van rövidebb út is: ha párttag fordul a már említett módon közvetlenül a bírósághoz. Borbély elmondta: megkapták Holdampf kiegészítő beadványát.
Ismert: lapunk lemásolta a Fővárosi Bíróságon őrzött küldöttlistát, azon legalább két hamis aláírást találtunk. A Hír TV fellelte az egyik csalót is, aki névtelenséget kérve azt mondta, hogy Kóka Jánosra voksolt.
– A csalási üggyel kapcsolatban „szombaton nem válságtanácskozás volt, hanem csak tanácskozás” – válaszolta lapunk kérdésére az SZDSZ kampányfőnöke. Horn Gábor elmondta, a párt megyei és országos vezetői megvitatták a kialakult helyzetet. Mint megtudtuk, ő maga olyan megoldásokat szorgalmazott – nem meglepő módon –, amelyek tompítják a botrány élét. Ezek között kommunikációs elemek szerepelnek, például az, hogy ahol csak lehet, a kampányról kell beszélni, a csalási ügyet pedig kerülni kell.
Pedig nemigen lehet. A szombati tanácskozásról kiszivárogtatott hírekből is kiderült: a párt vezetésének az okozza a legnagyobb fejfájást, hogyan lehetne Kóka Jánost tisztán tartani, illetve megúszni az újabb elnökválasztást.