Vallomást tett a bérgyilkos

Bűnösnek mondta magát a diósdi kettős emberölés, egy gyilkossági kísérlet és több rablás elkövetője a Legfelsőbb Bíróságon. A vádalkuval a tanúvédelmi programban részt vevő P. Sándor önmagára, illetve társaira tett háromszáz oldalas terhelő vallomását olvasta fel a bíróság a maffiaper tegnapi tárgyalásán.

2008. 04. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Koszi-klán vezette bűnszervezet bérgyilkosa, P. Sándor csaknem 300 oldalas nyomozati vallomását ismertette a diósdi maffiaper tegnapi tárgyalásán a Pest Megyei Bíróság tanácselnöke. A Legfelsőbb Bíróságon folyó eljárásban a vádalkut kötő s ezáltal a tanúvédelmi programban szereplő vádlott bűnösnek mondta magát, terhelő vallomást tett önmagára és társaira.
A tanácselnök által ismertetett nyilatkozatok szerint P. Sándor rokoni kapcsolatban áll a Koszi-klánnak is dolgozó érdi végrehajtócsapat főnökével, C. Attilával. Amikor P. Sándornak megszületett az első gyermeke, akkor fűzték szorosabbra kapcsolatukat. Mígnem 2002-ben P. Sándor munka nélkül maradt, és arra gondolt, hátha a fitnesztermet és kaszinót üzemeltető C. Attila állást tud neki adni. Mivel a vádlott korábban a Group4 értékszállítójaként dolgozott, az érdi nagybáty arra kérte unokaöccsét, adjon tippet, miként lehetne kirabolni pénzszállító kocsikat. A vádlott végül kötélnek állt, és először ugyan tényleg csak tippadóként segítette a bűnszervezetet, végül – állítása szerint fenyegetések hatására – azonban már gyilkosságok elkövetésére kapott megbízást. Miként – a vallomás szerint – C. Attila fogalmazott: „van munka bőven”.
Először, vizsgafeladatként, a Fortus Rt. vezetőjét, Sáska Lászlót kellett „eltenni láb alól”. A nagybáty megmutatta az üzletember XVII. kerületi házát, a munkahelyét és a közlekedési útvonalait. Csaknem másfél hónapig figyelték Sáskát, és tervezték a merényletet. Nyolc-tíz alkalommal nem sikerült megölni a férfit. Egyszer például azért nem, mert P. Sándor nem merte meghúzni a ravaszt. Végül 2003. december 1-jén, reggel háromnegyed kilenc előtt, a XVII. kerületi III. utcában lévő ház előtt P. Sándor hat lövéssel életveszélyesen megsebesítette a Volvójában ülő Sáska Lászlót. Mivel a merénylet „balul” sült el, P. Sándor az ígért 1,5 millió forintot nem kapta meg.
A vallomás szerint a vádlott nagybátyja adott egy utolsó lehetőséget, hogy „sok pénzt kereshessen”. Négy férfit kellett megölni, akik veszélyeztették a Koszi-klán százhalombattai olajlopását. Ezek között voltak a diósdi kettős emberölés áldozatai. Több hónapig tervezték a leszámolást. A megbízást C. Attila és P. István adta a vádlottnak, illetve társának, K. Ferencnek. Utóbbi férfinak az volt a dolga, hogy egy kitalált történettel a diósdi helyszínre csalja F. Józsefet és testőrét, K. Norbertet. Abban egyeztek meg, hogy P. Sándor „végzi el a munkát”, K. Ferenc pedig ellenőrzi: meghaltak-e az áldozatok, s ha nem, akkor közvetlen közelről fejbe lövi őket. Végül utóbbit is P. Sándor tette meg. A tárgyalás a jövő héten folytatódik.
Ismeretes, 38 férfit vádolnak azzal, hogy bűnszervezetben nagy mennyiségű üzemanyagot loptak a Mol százhalombattai finomítójából, illetve több bankrablást, pénzszállító elleni támadást, gyilkosságot hajtottak végre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.