Követhetetlen a roma pénzek útja

Bár egyre több forrás áll rendelkezésre a cigányság helyzetének javítására, a programtervezés és -ellenőrzés nem alkalmas az átfogó kormányzati programok hatékony menedzselésére – állapította meg az Állami Számvevőszék most közzétett tanulmányában.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a rendszerváltozástól napjainkig tartó időszakot áttekintő tanulmánya a magyarországi cigányság helyzetének javítására és felemelkedésére fordított támogatásokat és azok hatékonyságát vizsgálta. A tanulmány rávilágít: a rendszerváltozás óta nem készült a cigányság életkörülményeit objektíven bemutató átfogó helyzetértékelés. Az ÁSZ tanulmánya ezért a költségvetési és a zárszámadási törvények adatai mellett a kisebbségek helyzetének alakulásáról készült különböző beszámolókra, kutatásokra, tanulmányokra támaszkodott.
Megállapították, hogy 1990-től kezdődően a cigányság felemelkedésére fordított támogatások megsokszorozódtak, az európai uniós támogatásokkal pedig tovább nőtt a támogatási keret, azonban ezzel nem tartott lépést a támogatások tervezése, azok végrehajtásának nyomon követése, valamint a kormányzati koordináció eszközei sem voltak alkalmasak arra, hogy a programokat hatékonyan menedzseljék. Rámutattak továbbá, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségeknek, elmaradott településeknek és a halmozottan hátrányos helyzetű csoportoknak címzett támogatások nem jutnak el a roma népesség leginkább rászoruló csoportjaihoz.
Javasolják ezért, hogy a célzott támogatással komplex programokat indítsanak el, hozzanak létre olyan tervezési, beszámolási és ellenőrzési rendszert, amely nyomon követhetővé teszi a közpénzek hasznosulását. Az ÁSZ tanulmánya külön hangsúlyozza: meg kell teremteni annak a feltételét is, hogy a programokban érintett romákról hivatalosan lehessen adatokat gyűjteni – természetesen az adatvédelmi normák figyelembevételével.