Szabó Imre, a Gyurcsány-kormány új környezetvédelmi tárcavezetője egy háttérbeszélgetésen beszélt a paksi atomerőmű bővítésének támogatásáról. Mint mondta, a szén-dioxid-kibocsátással nem vagy csak kismértékben járó energiatermelési módok egyre inkább előtérbe kerülnek, és idetartozik a nukleáris energia is. Megjegyezte: egyetért a magyar klímapolitika megalapozásában közreműködő Láng István professzorral, aki szerint az atomenergia jelentőségét újra kell értékelni.
„Új atomerőmű ne épüljön, de a meglévőt valószínűleg bővíteni kell a növekvő energiaigények fedezésére” – vélte Szabó. Kiemelte azt is: még nincs realitása annak, hogy megújuló energiaforrásokkal és energiatakarékossági programokkal elégítsék ki a magyarországi igényeket. Szabó Imre célzott arra is, hogy a környezettudatosságot ma még csak az olyan magas jövedelmű emberek engedhetik meg maguknak, mint ő, aki hőszivattyút szereltetett be leányfalui házába, ezzel csökkentve az épület energiafelhasználását.
Illés Zoltán, a Fidesz környezetpolitikusa ezzel kapcsolatban a Lánchíd Rádióban kijelentette: az atomlobbi egyre erőteljesebben képviselteti magát a kormányban. Szabó Imre előélete és megjegyzése sem arról árulkodik, hogy hatékonyan képviseli majd a környezetvédelem ügyét. A miniszter a hatósági munka minőségének javítását ígéri, de az eddigiek alapján feltételezhető, hogy ez a gyakorlatban inkább a hatóságok befolyásolása lesz az ipari lobbi – közte az atomlobbi – érdekében – tette hozzá a képviselő. A zöldek egyelőre csupán azt gondolják: Szabó Imre egyszerűen nem tudja, mit beszél.
A minisztert valószínűleg nem készítették föl megfelelően a sajtóreggelire, hiszen a paksi kapacitás bővítése részben már megtörtént, nemsokára az összes reaktor 500 megawatt teljesítményen fog működni. Amennyiben a tárcavezető arra gondolt, hogy egy új blokkot építenének a paksi telephelyen, az nem bővítés, hanem egy új erőmű építése, amelyet viszont a nyilatkozata alapján nem támogatna – fejtette ki Ámon Ada, az Energia Klub elnöke.
Egy atomerőmű működése – az építést, az uránbányászatot is figyelembe véve – ráadásul szintén jár szén-dioxid-kibocsátással, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen üzem jelentős tőkét és kapacitást von el a klímabarát energiarendszerektől – fűzte hozzá a környezetvédő. Nemzetközi minősítőcégekre hivatkozva az Energia Klub állítja: egy új, a paksihoz hasonló kapacitású, 200 megawattos atomerőmű építése csaknem 2000 milliárd forintba kerülne, amelyet nem lehet felépíteni állami támogatás nélkül. Az Európai Unióban viszont már nem lehet állami pénzből erőműveket építeni. Mivel kétséges az atomenergia jövőbeni megítélése, a bankvilág is kezd elhatárolódni az ilyen erőművek támogatásától – mutatott rá Ámon Ada.
– Valószínűleg nem megfelelően tájékoztatták a minisztert az atomenergia-termelés káros hatásairól, a rendkívüli kockázatról, a berendezések elöregedésének veszélyeiről és arról, hogy ha 2000 milliárdot költenénk energia-hatékonyságra, az igazi, hosszú távú befektetés lenne, szemben az atomerőmű bővítésével – vélekedett Rohonyi Péter. A Greenpeace munkatársa szerint Paks kapacitásnövelésével lehetetlen módon csökkenne a megújuló energiaforrások fejlesztésének ösztönzése is.
Hasonlóan érvelt nemrég egy budapesti konferencián Wolfgang Kromp, a Bécsi Egyetem fizika- és anyagtanprofesszora is. Szerinte nemhogy új erőműre nincs szükség, de az atomerőmű üzemidejét sem lenne szabad meghosszabbítani, mert ez számos biztonsági kockázattal jár. Például a berendezések, a reaktortartály és a szerkezeti anyagok öregedésével, gyengülésével, amely katasztrófához is vezethet. Mindmáig megoldatlan probléma a nukleáris hulladékok elhelyezése is – figyelmeztetett az egyetemi tanár.
origo.hu
Menczer Tamás: A következő 3 évben átlagosan 12 százalékkal nő a minimálbér - videó
