Feszült várakozás az EU-ban

Arcpirító csapást mérhetnek az európai vezetőkre az elkövetkezendő napok eseményei. Könnyen elképzelhető, hogy június 12-én nemet mond Írország a lisszaboni szerződésre, amely a pórul járt európai alkotmány helyére hivatott lépni. Eközben a londoni legfelső bíróság a napokban véleményezi annak a magánszemélynek a beadványát, aki szerint a brit kormány megszegte ígéretét, amikor nem írt ki referendumot az uniós okmányról.

Alondoni legfelső bírósághoz fordult Stuart Wheeler brit milliomos törvényességi felügyeleti eljárás indítását kezdeményezve, amiért szerinte a brit kormány megszegte az ígéretét, és nem írt ki népszavazást a lisszaboni szerződésről. Wheeler azzal érvel, hogy az Európai Unió intézményrendszerének megreformálását szolgáló, a francia és a holland lakosság által 2005-ben népszavazáson elutasított európai alkotmány kérdésében még referendumot ígért Tony Blair volt miniszterelnök kabinetje, de a dokumentumot felváltó lisszaboni szerződés ügyében elzárkózott a népszavazás kihirdetésétől a kormány. Tette ezt annak ellenére, hogy több független kutatóintézet megállapította, az új szerződés legalább 96 százalékban megegyezik elődjével. A 73 éves üzletember szerint Gordon Brown kormányfő egyszerűen új nevet adott a megbukott alkotmánynak, és a nyilvánosság előtt különálló szövegként prezentálta azt. Brown ugyanakkor úgy véli, a reformszerződést azért kell csak a parlamentnek ratifikálnia, mert az nem módosítja az Egyesült Királyság alkotmányát. Brit sajtóértesülések szerint a kormányt meglepte, hogy a felső bíróság befogadta Wheeler keresetét.
A Financial Times üzleti napilap ezzel egy időben abszurdnak nevezte a lisszaboni szerződésről kiírt írországi népszavazást, amelyre csütörtökön kerül sor, mondván, a szerződés nem sérti az ír érdekeket. Ismeretes, az EU tagállamai közül egyedül a szigetországban tartanak referendumot az uniós okmányról. A Financial Times véleményével sokan nem értenek egyet Írországban, ezt jól jelzik a legfrissebb felmérések, amelyek szerint az elmúlt napokban erőteljesen megnőtt a szerződést elutasítók aránya. A nemmel szavazók táborában található többek között a parlamenti pártok közül egyedüliként a Sinn Féin, amely az Ír Köztársaság függetlenségét félti. Szerintük az új szerződés révén egyre nagyobb hatalom összpontosul Brüsszel kezében, és több mint hatvan területen megszűnik a tagállamok vétójoga. A nemmel kampányoló Libertas- csoport arra hívja fel a figyelmet, hogy a lisszaboni egyezség összehangolja az európai adópolitikát, kockára téve Írország társasági adójának 12,5 százalékos mértékét. Egy ideig az ír gazdák is a megállapodás ellen szólaltak fel, tiltakozva az ellen, hogy az unió kereskedelmi biztosa nem védte meg érdekeiket.