Előre hozott választások Ausztriában

Előre hozott parlamenti választásokat rendeznek szeptember 28-án Ausztriában, miután hétfőn felbomlott a szociáldemokrata párt (SPÖ) és a konzervatív néppárt (ÖVP) amúgy sem stabil nagykoalíciója. A parlament már ezen a héten dönthet önmaga feloszlatásáról. Elemzők szerint Ausztriában az egyre erőteljesebb EU- és bevándorlóellenesség a radikális jobboldali pártok malmára hajtja a vizet.

Wilhelm Molterer néppárti vezető, egyben alkancellár és pénzügyminiszter pártja kiválását a kormányból azzal indokolta, hogy nem tud együttműködni a szociáldemokratákkal, akik szerinte jövőkép és elvek nélkül irányítják az országot. „Nem engedhetjük meg, hogy a szociáldemokraták válsága Ausztria válságává váljon” – közölte Molterer, utalva arra, hogy Alfred Gusenbauer kancellár saját pártján belül is elvesztette hitelét. A szociáldemokrata vezetők máig nem tudták megbocsátani kormányfőjüknek, hogy a másfél évvel ezelőtt megalakult koalícióban átengedte a legfontosabbnak tartott pénzügy-, belügy- és külügyminiszteri tárcákat a Néppártnak.
– Az igazság az, hogy a 2006-os választási eredményeket sosem tudták igazán elfogadni (a konzervatívok) – reagált Molterer szavaira Gusenbauer, aki szerint az ÖVP inkább akadályozta, mintsem segítette az elmúlt tizennyolc hónapban a kormány munkáját. A két nagy párt számos területen – egészség-, adó-, nyugdíjügyi és oktatási kérdésekben – valóban szembekerült egymással, ám Molterer szerint Gusenbauer minapi „populista” döntése volt az utolsó csepp a pohárban. A kancellár ugyanis bejelentette, a jövőben népszavazásra bocsát minden fontos EU-szerződést. Molterer azzal vádolta az SPÖ-t, hogy ezzel végképp szakított a koalíció közös Európa-politikai irányvonalával.
Az SPÖ és ÖVP tavaly januárban kötött kényszerházasságot, miután a megelőző év októberében rendezett parlamenti választásokon nem volt kivel szövetségre lépniük. Az SPÖ 68-at szerzett meg a 183 parlamenti helyből, az ÖVP 66-ot. Emellett három kis párt szerzett mandátumot a Nationalratban: a Zöldek és a nacionalista Szabadságpárt (FPÖ) egyaránt 21 mandátumot, míg az utóbbi alakulatot meghatározó politikai erővé alakító Jörg Haider pártja, a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) hetet.
Elemzők szerint az egyre népszerűtlenebb két nagy párt valamelyikének (a felmérések alapján az SPÖ 28, az ÖVP 33 százalékon áll) választási győzelme esetén igyekszik elkerülni az újabb nagykoalíciót, így valószínűleg nem marad más választása, mint kormányt alakítani a jelenleg 20 százalékos támogatottságnak örvendő Szabadságpárttal, amelynek 2000–2002-es kormánytagsága nemzetközi felháborodást váltott ki, olyannyira, hogy az EU többi tagállama látványosan elhidegült Ausztriától. Haider egykori pártja, az FPÖ ma is alapvetően EU- és bevándorlóellenesnek tekinthető.
Magának a kancellárnak pedig mélypontra zuhant a népszerűsége, Alfred Gusenbauertől többek között választási ígéretei be nem tartása végett távolodtak el hívei. Gusenbauer ezért nem vállalja ismét a kancellárjelöltséget, helyette valószínűleg az SPÖ elnökét, Werner Faymannt bízzák meg.