Kampányszerű ötletelés

Három hónapja nem jut előrébb a kormány abban, hogy egy „igazságosabb” segélyezési rendszer irányait kidolgozza, ugyanis a szocialista politikusok megosztottak a kérdésben. Szinte naponta új elképzelések látnak napvilágot, legutóbb Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter ötletelt azzal, hogy a nyugdíjminimumhoz kellene igazítani a rendszeres szociális segélyt, vagyis csökkenteni szükséges annak maximális értékét. A jelenleg hatályos törvényben azonban ez már szerepel.

Szűcs Erika legutóbbi nyilatkozata szerint a rendszeres szociális segélyt a jövőben a nyugdíjminimumhoz igazítanák, mivel az ellátórendszer teljesítőképességét a társadalom teherbíró képességéhez kell igazítani. A szociális miniszternek a Világgazdaságban tegnap megjelent interjúja azonban nem jelent újdonságot, mivel a rendszeres szociális segélyt jelenleg is a nyugdíjminimumhoz viszonyítva állapítja meg a törvény. (Azok jogosultak rendszeres szociális segélyre, akiknek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kilencven százalékát – 2008-ban ez 25 650 forint –, és vagyonuk nincs.)
A Pénzügyminisztérium az idei költségvetés önkormányzatokat érintő elemeiről úgy írt, hogy „a települési önkormányzati segélyezési feladatok ellátásához a költségvetés alapvetően a szociális segélyek számítási alapját jelentő nyugdíjminimum 2008. évi 4,9 százalékos (27 130 forintról 28 500 forintra történő) emelkedésének, valamint a segélyezettek várható létszámának figyelembevételével biztosít támogatást.” Ezen kívül a kormány három olyan konkrét javaslatot fogalmazott meg, amelyekről jelenleg nincs jogszabály. Ezek: a mostani ötven helyett a segélyek hatvan százalékát természetbeni juttatás formájában adnák, szigorítanák az orvosi igazolások felülvizsgálatát, és a segély kifizetését 15 napos munkateszthez kötnék. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma a Pénzügyminisztérium szerint idén 180-185 ezer lesz, az ebben a támogatásban részesülők száma 2006-ban 160 ezer volt.
Ferge Zsuzsa szociológus, aki a kormány gyermekszegénység elleni stratégiáját koordinálta, és folyamatos kutatást végez a Magyar Tudományos Akadémián létrehozott Gyermekprogram Iroda keretében, kezdettől fogva élesen tiltakozik az elképzelések ellen. Hónapok óta hangoztatott véleménye szerint ha átalakul a segélyezés jelenlegi rendszere, annak a gyermekek isszák meg a levét. Farkas Zsombor szociálpolitikus lapunknak úgy fogalmazott: a probléma a vitákban szereplő érvek ellenére mégiscsak az, hogy a segélyezettek kétharmadának, akik hátrányos kistérségben élnek, nincs munkalehetősége.
A rendszeres szociális segély szabályai egyébként 2006 júliusától változtak jelentősen, akkor ugyanis megszűnt a kettős (családi és személyes) jövedelemkritérium, és a segély átalakult egyfajta családi támogatássá. Mind a jogosultságot, mind a segély összegét az egy fogyasztási egységre jutó havi családi jövedelemtől tették függővé. Így a segély feltételrendszere és esetlegesen az új kritériumok mindenképp érintik a gyermekeket, ha a törvény alapjaiban nem változik.
A rosszabb helyzetű kistérségekben az átlagosnál magasabb a rendszeres szociális segélyben, rokkantsági ellátásban részesülők, a tartósan munkanélküliek és az alacsony iskolai végzettségűek aránya, és rendszerint alacsonyabb az álláskeresési aktivitás is, összefüggésben a korlátozott lehetőségekkel. Mindezen megállapítások a kormány 2007–2013 közötti időszakra megfogalmazott társadalmi megújulás operatív programjában szerepelnek, ahogyan az is, hogy ezekben a térségekben koncentrálódik a rendkívül rossz munkaerő-piaci helyzetben lévő roma lakosság jelentős része is.
A cigányok munkanélküliségi rátája átlagosan negyven százalék, de egyes térségekben eléri a kilencven százalékot is. Ebben szerepet játszik az a tényező is, hogy hazánk azon területein laknak, ahol rossz a tömegközlekedés, munkalehetőség pedig alig akad. Mindezen ismeretek tükrében az egy hónapja hivatalban lévő Szűcs Erika szerint egy szóval össze lehetne foglalni a munkanélküliségből fakadó problémák megoldását – ahogy azt a Pallas Páholy májusi rendezvényén kifejtette –: „Dolgozni kéne, magyarok.” Persze a szaktárca vezetője akkor kijelentéséhez rögvest hozzátette: ezzel a jelszóval nem lehet társadalmi támogatást szerezni egy kampányhoz.