Megkésett erősödés

Lehorgonyzott a forint az euró elleni 235–236-os árfolyam tájékán, ami elsősorban a magyar valutának az utóbbi években nyújtott harmatgyenge teljesítményével magyarázható. Miközben 2004-től 2007-ig a visegrádi országok fizetőeszközei 20-25 százalékkal erősödtek az euróval szemben, addig a forint mindössze 3,5 százalékos elmozdulást produkált. Elemzők szerint stabilizálódás, sőt, további erősödés várható.

A kamatemelés elmaradása, a gazdaság gyenge teljesítménye és az erőteljes külföldi államkötvény-eladás ellenére is látványosan erősödött a forint, a korábbi sávhatár áttörése után elemzők a 235–240-es szint környékén történő stabilizálódást jósolják. A forint látszólag váratlan megizmosodásának okai a piaci szereplők szerint nem a spekulációban, hanem több tényező egymást erősítő hatásában keresendő. A legfontosabb, hogy 2004-től 2007 végéig a hazai fizetőeszköz mindössze 3,5 százalékkal erősödött az euróval szemben, miközben a cseh és szlovák korona 20 százalékkal, a lengyel zloty pedig 25 százalékkal értékelődött fel. A lemaradásunk egy részét pótolja tehát a mostani erősödés, annál is inkább, mert a visegrádiak közül az elmúlt négy év átlagát nézve nálunk volt a legmagasabb a pénzromlás üteme.
A forint szárnyalásához a jegybank februári sáveltörlése is hozzájárult, mert megnyílt a 240 forintos szint alatti árfolyam lehetősége. További kedvező hatás, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciustól kamatemelési sorozatba kezdett, 100 bázisponttal 8,5 százalékra emelve az alapkamatot, amely a régióban a román után a második legmagasabbnak számít. A jegybank így növelte hitelességét az inflációs célokat illetően, és kedvezően befolyásolta a forint árfolyamára vonatkozó várakozásokat. A további kamatemelés lehetőségét fenntartó jegybanki indoklásnak is köszönhető, hogy a múlt hétfői kamatemelés elmaradása ellenére – átmeneti gyengülés után – erősödésbe kezdett a forint.
Elemzők a hazai fizetőeszköz további erősödését jósolják a nemzetközi pénzügyi környezet romlásának hiányában, ugyanakkor további kamatemelést látnak szükségesnek, amennyiben az energia- és élelmiszerárak tovább drágulnak. – A lakossági devizahitelek iránti töretlen kereslet is forinterősítő tényező, mivel a kereskedelmi bankok a hitelnyújtáskor forintra váltják át a külföldről felvett forrásokat – mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki szerint nemzetközi piaci megrázkódtatások nélkül akár 230 forintig is erősödhet a forint a közeljövőben. Suppan hozzátette: a hétfőn megjelent külkereskedelmi és folyó fizetési adatok is hozzájárultak a forint stabilizálódásához, mert összességében enyhülőben van az ország külső finanszírozási igénye. A fentiek ellenére a forintot gyengébb pályára lökheti a nemzetközi pénzpiacok számunkra kedvezőtlen kockázatkerülése, és a még mindig kiemelkedően magas infláció melletti nagyon lassú hazai gazdasági növekedés. További kockázati tényező, hogy a külföldiek február óta mintegy 500 milliárd forintért adtak el magyar állampapírokat, és a befektetői hangulatot nem javítja a kisebbségi kormányzat miatti belpolitikai kockázat sem, bár elemzők szerint a piac már az előre hozott választásokat is belekalkulálta az árfolyamba.