A francia elnökség munkájának egyik fontos része, hogy a huszonheteket visszazökkentsük a normális kerékvágásba – utalt a napokban Jean-Pierre Jouyet, Franciaország európai ügyekért felelős minisztere országa uniós elnökségének egyik prioritására. A tárcavezető azonban hangsúlyozta, az írországi népszavazáson elvetett, az unió intézményrendszer megreformálására alkotott lisszaboni szerződést Párizs nem igyekszik mindenáron ráerőltetni az azt elutasító tagállamokra, sőt Nicolas Sarkozy július 11-én Dublinba utazik, hogy betekintést nyerjen a szerződést elvető írek gondolatvilágába.
A válságból való kilábalás mellett a francia elnök Európa globális súlyának megnövekedésére tesz majd kísérletet a rendelkezésére álló hat hónapban, többek között egy közös európai védelmi politika kialakításával, amelynek szerves részét alkotná egy európai haderő létrehozása. A koncepció alapján a közös európai védelem kérdése akkor mozdulhatna előre, ha létrejön államok egy olyan csoportja, amelynek részesei szorosabb védelmi együttműködést alakítanának ki, s amelyhez később a többi tagország is csatlakozhatna. A magot kezdetben a hat legnagyobb EU-tagállam – Nagy-Britannia, Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország és Spanyolország – alkotná, akik tízezer fős sereggel járulnának hozzá az így hatvanezer fős haderőhöz. A bevándorlási politika tekintetében is egy uniós paktum megkötésére törekszik Párizs. A megállapodás értelmében az EU-ban megerősítenék a külső határok védelmét, a legális bevándorlásra vonatkozóan kvótákat vezetnének be, leállítanák a korábban érkezett illegális bevándorlók tömeges legalizálását, illetve a hazatoloncolások kérdésében is uniós szintű együttműködés létesülne. Sarkozy továbbá nagyobb figyelmet szentelne a klímaváltozásnak is egy olyan csomag elfogadtatásával, amely révén közös európai politikát alakítanának ki a globális felmelegedés és az emelkedő energiaárak elleni harcban.
A francia elnökség ideje alatt Nicolas Sarkozy egyik régóta dédelgetett álma, a mediterrán uniós terv is új lendületet kaphat. A francia államfő várhatóan július 13-án, a mediterrán országok csúcskonferenciáján harangozza be az EU és az unión kívüli mediterrán államok – úgymint Marokkó, Szíria, Izrael és Törökország – közötti együttműködés kiterjesztését a kereskedelemben, a közlekedésben és az energiabiztonság terén.
Charta-nyilatkozat. „Írország választói népszavazáson utasította vissza a lisszaboni szerződést”, tehát az európaiak többsége elutasítja a „neoliberális-neokonzervatív politikát” – áll a Szociális Charta szervezet nyilatkozatában, amely összeurópai népszavazást sürget a szerződésről. „Mi nem vagyunk euroszkeptikus nacionalisták. Viszont ragaszkodunk a munka jogaihoz a tőkével szemben, és ragaszkodunk az európai népek szabadságjogaihoz a polgári államokkal, a népellenes, xenofób nemzeti kormányokkal és az egyre elnyomóbb, reakciósabb jellegű európai bürokráciával szemben” – zárul a nyilatkozat, amelyet Tamás Gáspár Miklós mint támogató, Galló Béla mint a charta kezdeményezője és Vajnai Attila ügyvivő neve fémjelez. (MN)
origo.hu
Kigyulladt a Penny logisztikai központja Veszprémben
