Támogatjuk a külföldi missziókat?

A magyar lakosság jelentős többsége támogatja a Magyar Honvédség külföldi szerepvállalását, így például az afganisztáni missziót – állította Szekeres Imre honvédelmi miniszter egy felmérésre hivatkozva. Az ellenzék viszont úgy véli: a kormány a GDP-nek csak 1,1 százalékát fordítja honvédelemre a NATO-szerződésben vállalt kettő helyett, és a költséges és veszélyes missziókkal kompenzálja mulasztását.

Szekeres Imre a Szonda Ipsos közvélemény-kutatására hivatkozva – amely szerint a lakosság közel hetven százaléka támogatja, hogy Magyarország aktívan részt vegyen a közös NATO-békeműveletekben – úgy vélte: ez azt jelzi, hogy a magyar társadalom nyitott a biztonsággal és a békével kapcsolatos újfajta gondolkodásra. A felmérés annak tükrében különösen érdekes, hogy június 10-én Afganisztánban, négy éve pedig Irakban vesztette életét magyar katona.
Az MSZP-s honvédelmi miniszter a katonai attasék éves értekezletén hangoztatta: a lakosság 64 százaléka támogatja a NATO-szövetséget, mert úgy véli, a tagság egyértelműen erősíti hazánk biztonságát. Az Afganisztánban nemrég elhunyt tűzszerész katonára utalva a tárcavezető úgy fogalmazott: bár a lakosság tisztában van a szerepvállalás kockázataival, a többség továbbra is a magyar katonák külföldi szolgálatteljesítésének folytatását támogatja. Szekeres Imre kitért arra – feltehetőleg a Pécs környékére tervezett radarállomásra utalva –, hogy a megkérdezettek a légtérellenőrzést is a honvédség legfontosabb feladatai közé sorolták.
Simicskó István (KDNP) volt nemzetbiztonsági államtitkár szerint nem elhanyagolható körülmény, mekkora volt a Szonda Ipsos mintavétele, és miként fogalmazták meg a kérdéseket. – Valószínűleg más eredmény született volna, ha a Szonda Ipsos azt a kérdést teszi fel: „egyetért-e ön azzal, hogy több tízmilliárd forintot költsünk missziókra, miközben a Honvédség fölszámolja a tüzérséget?” – mutatott rá az ellenzéki politikus. Hozzátette: Magyarország nem tartja be a NATO-alapokmány 3. cikkelyét, amely kimondja, hogy a tagállamok a nemzeti össztermék minimum két százalékát kötelesek honvédelemre fordítani. Magyarország azonban csak a GDP 1,1 százalékát költi jelenleg ilyen kiadásokra, miközben felszámolta tüzérségét és harckocsizó alakulatait. – Ördögi körben mozog a tárca, mert évente 300 milliárd forinttal kellene többet költenie honvédelemre, ám csak a költséges missziókat erőlteti, miközben eltűnt az országvédelmi képességek egy része – mondta Simicskó István.
A Szonda Ipsos honlapján hiába kerestük az idézett felmérést, mert mint azt a cég munkatársa, Völgyi Zsuzsa lapunknak elmondta: a felméréseket mindig konkrét megrendelő kérésére végzik (vagyis ebben az esetben a honvédelmi tárca volt a megrendelő), és adatvédelmi okokból nem idézhetnek azokból, a felmérésekről nem adhatnak semmiféle felvilágosítást.

Az alapos Szonda. A Magyar Hírlap a múlt héten beszámolt a Szonda Ipsos kérdezési módszereiről. A lap egyik munkatársa jelentkezett a magát reprezentatív felmérések készítőjeként hirdető céghez kérdezőbiztosnak, s mielőtt munkába állt, alapos „oktatást” kapott. Eszerint a biztosoknak elmagyarázzák azokat a technikákat, amelyek segítségével személyes adatokat is kicsikarhatnak a kérdezettektől. Amennyiben pedig a népesség-nyilvántartótól kapott címeken nem találják otthon a tulajdonost, illetve az nem akar nyilatkozni, akkor kereshetnek a környéken egy másik címet.