Csaknem két és fél százalékkal maradt el tavalyhoz képest az év első öt hónapjában a kiskereskedelmi értékesítés, májusban pedig tovább csökkent a honi boltok forgalma. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a magyarok többsége továbbra is kénytelen szerényen összeválogatni, mi kerüljön a családi asztalra, de spórol a háztartási termékeken éppúgy, miként más tartós fogyasztási cikken is. Bár most van a szezonja, mégsem költünk építőanyagokra, májusban ugyanis az egyik legnagyobb visszaesés ebben a szektorban mutatkozott.
A csökkenés kicsit nagyobb, mint amire számítottak az elemzők, főként, ha a statisztikákat naptárhatástól megtisztítva, vagyis például az infláció mértékétől vagy az ünnepnapok számától függetlenül vizsgáljuk. – A tartós cikkek piaca már tavaly is bukdácsolt, idén pedig egyértelműen mélyponton van, bár mintha a ruházati termékek eladásának zuhanása megállt volna májusban – elemezte lapunknak a statisztikákat az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Vámos György ezzel együtt bizakodó, szerinte az év harmadik negyedében meg kell állnia a zuhanórepülésnek, az élelmiszerek esetében legalábbis biztosan. A hazai mezőgazdaság ugyanis idén, úgy tűnik, az előzőnél jobb nyarat zár. Így a kínálat erős, ami azzal jár, hogy az áraknak csökkenniük kell. A szakértő szerint ráadásul az erős forint miatt az export helyett egyelőre a belföldi piac tűnik nyereségesebbnek. Ha az élelmiszerárak csökkennének, több árut vihetnének haza a vásárlók, ami lendítene a boltok forgalmán. A több termék pedig mindenképpen le kéne, hogy nyomja az inflációt is – jegyezte meg Vámos György, hozzátéve: a piac még bizonytalan, de több jel mutat abba az irányba, hogy előbb-utóbb megáll a zuhanás.
A kiskereskedelem mélyrepülésének áldozatai is vannak: ezek leginkább az együzletes vállalkozások, melyekből tavaly országszerte háromezer húzta le a rolót. A kisebb értékesítőhelyek csődje a szakértő szerint idén is biztosan eléri ezt a durván kétszázalékos arányt, s főként a vidéki településeken. Egyre több külföldi áruházlánc jelenik meg ugyanis nálunk, s a már meglévők is folyamatosan terjeszkednek, elvéve így a piacot a kevésbé tőkeerős kicsiktől. Emellett a vásárlóerő is jócskán megkopott, így a legtehetősebbnek mondható fővárosi agglomerációtól távolabb eső községekben – ahol az ország boltjainak húsz százaléka volt megtalálható 2007 végén – ma is folyamatos a boltszámcsökkenés. A legnagyobb, közel ezres csökkenést tavaly a Dél-Dunántúlon jegyezte fel a statisztika, amikor országosan a duplájára nőtt azon kistelepülések aránya, ahol már semmilyen üzlet nincsen – a négy évvel korábbi állapothoz képest. Szakértők szerint ezt a jelenséget erősen „segíti” az élelmiszerárak elszabadulása és a számos gazdasági megszorítás. Elemzők azt is megállapították, hogy egy modern (ezer négyzetméteres) kereskedelmi csatorna – vagyis hiper- vagy szupermarket – bárhol az országban közvetlen vonzáskörzetében három-négy-öt kisebb alapterületű hagyományos üzletet „tehet tönkre”.
origo.hu
Orbán Viktor: Nem pihenünk, zajlik a kormányülés, hajrá, Dominik! - Képek
