Kulcsár Attila vitte el a balhét

Annak ellenére, hogy vallomása nélkül vélhetőleg a K&H-botránynak csak a töredékét tárta volna fel az igazságszolgáltatás, Kulcsár Attila kapta a legszigorúbb büntetést a Fővárosi Bíróságon. Az elsőrendű vádlott tegnaptól újra börtönben ül, egyedüliként a per huszonnégy terheltje közül. Az ügyészség 11 személy ellen kért végrehajtandó börtönbüntetést (köztük Rejtő E. Tiborra, akit nem jogerősen felmentettek), hat esetben ezt az első fokon eljáró bíróság megalapozottnak találta, velük szemben azonban egyelőre elegendőnek ítélték a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését. Felmentették Dunai Györgyöt, a Betonút tulajdonosát, Forró Tamás exriporter felfüggesztett börtönbüntetést kapott, míg a bróker csaknem kétszáz ügyfelének egyikét, Bende Pétert két év letöltendő szabadságvesztésre ítélték első fokon.

Érezni lehetett a feszültséget a Fővárosi Bíróságon, amikor az elsőfokú ítélet indoklása után az ügyészség kezdeményezte a letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak előzetes letartóztatását. Amikor az indítvány elhangzott, a tárgyaló két bejáratánál megjelentek a büntetés-végrehajtás egyenruhás munkatársai. Ekkor hat terheltet fenyegetett az, hogy az éjszakát már börtönben kell töltenie. Ez végül Kulcsár Attila esetében valósággá vált.
Megtörten, bilincsben, a kamerák kereszttüzében vitték el a K&H Equities Zrt. volt sztárbrókerét a Fővárosi Bíróságról az ellene és 23 társa ellen folyó per nem jogerős lezárása után. A 23 milliárdos sikkasztás elsőrendű vádlottja ezzel jelképesen is egyedüliként vitte el a balhét a kezdetben a politikai hatalmat is fenyegető büntetőügyben. Bár feltáró, beismerő vallomása nélkül szinte biztos, hogy pénztárosokon kívül a botrány kulcsszereplői még az igazságszolgáltatás látókörébe sem kerültek volna, mégis ő kapta a legsúlyosabb büntetést nem jogerősen. Kulcsár Attilát nyolc év börtönre, tíz év közügyektől eltiltásra, tíz év foglalkozástól eltiltásra és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélték sikkasztás miatt. A büntetési tétel mértéke miatt azonnal el is rendelték előzetes letartóztatását.
Öt év letöltendő börtönbüntetést kapott Kerék Csaba bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt. A Britton Kft. volt ügyvezető igazgatójánál 177 millió forintos vagyonelkobzást is elrendeltek. A büntetőügy harmadrendű vádlottját, a K&H Bank volt vezérigazgatóját, Rejtő E. Tibor ugyanakkor felmentették a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól. Az ügyészség egyébként a bankárra szintén letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte. A Britton másik vezetőjét, Mészáros János két év három év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést kapott, az indoklás szerint azért, mert Kulcsár 615 oldalas vallomásában mindössze háromszor-négyszer tesz említést az üzletemberről, aki – ahogy Varga Zoltán bíró fogalmazott – „megszállottan” dolgozott vállalkozása sikeréért, aláírt és utalgatott.
Bitvai Miklós, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. volt vezérigazgatója sikkasztás bűntettében és magánokirat-hamisítás vétségében találtatott bűnösnek, a sztrádacég volt vezetőjét három év letöltendő börtönre, öt év közügyektől eltiltásra, 150 millió forint vagyonelkobzásra ítélték. Sikkasztás miatt hasonló büntetést kapott Garamszegi Gábor, a Betonút Zrt. volt gazdasági igazgatója, egykori fővárosi MSZP-s képviselő, akitől azonban „mindössze” 58 millió forintot koboztak el nem jogerősen. Négy év börtönt, öt év közügyektől eltiltást és 626 millió forint vagyonelkobzásra ítélték Schönthal Henriket bűnsegédként elkövetett sikkasztás és magánokirat-hamisítás, valamint pénzmosás miatt. Némiképp váratlanul két év letöltendő börtönt és 198 millió forint vagyonelkobzást kapott orgazdaságért Bende Péter vállalkozó, aki Kulcsár egyik kiemelt ügyfele volt a K&H Equities Zrt.-nél, hasonlóan még körülbelül kétszáz emberhez, akik közül egyébként másnak (leszámítva Nagy Károly vállalkozót) nem kellett a vádlottak padjára ülnie.
El Abed Hasszán szír pénzváltó egy év nyolc hónap fogházat kapott, s 58 millió forint vagyonelkobzást, ő azonban már anynyit ült előzetesben, hogy már nem kell bevonulnia büntetés-végrehajtási intézetbe. Forró Tamás korábban újságíróként is dolgozott, ő a bűnügy tizedrendű vádlottja. Jelentős összegre elkövetett sikkasztás miatt másfél év börtönt kapott három év próbaidőre felfüggesztve, ezenkívül öt évig eltiltották attól, hogy gazdasági társaságban vezető tisztséget viseljen, valamint harmincmillió forint értékben vagyonelkobzást is elrendeltek. Az indoklás szerint a „figyelmeztető jellegű” büntetést más mellett előéletére való tekintettel kapta Forró.
Váradi János korábban Kőbányán volt MSZP-s önkormányzati képviselő, ma a helyi szervezet választmányi delegáltja. Hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt két év börtönt kapott négy évre felfüggesztve, és 320 millió forintos vagyonelkobzást. Kelemen László ügyvédet egy év három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték orgazdaság miatt, ám a bíróság előzetes mentesítésben részesítette, hogy hivatását a jövőben is gyakorolhassa. Rejtő E. Tibor mellett a bíróság felmentette Dunai Györgyöt is, a Betonút Zrt. tulajdonosát, akit szintén sikkasztással vádoltak.
A bíró az ítélet indoklásában kifejtette: perdöntő szerepe volt Kulcsár vallomásainak, ám azt nem minden fenntartás nélkül fogadták el. Egyéb, „nagyon komoly” bizonyítási anyagokat is figyelembe vettek, így igazságügyi szakértői elemzéseket, ügyféldossziékat és okmányokat. – Ha nem tesz Kulcsár vallomást, akkor is a pénzek útjából – milliárdos cégek alakultak – bizonyították volna a tényállást – mondta a bíró, aki szerint az ügy kirobbanását a Pannonplast felvásárlására indított vizsgálat és az okozta, hogy az ÁAK kivonta pénzét a brókercégtől. Varga Zoltán szerint Kerék Csaba tanácsaira kezdett Kulcsár törvényellenes ügyletekbe az ügyfelek pénzével, a Britton volt vezetője találta ki azt is, milyen rendszerben sikkasszák el a milliárdokat. Egy pénzgyűjtő vállalkozás mellett (ez a Britton Llc., amelyen átfuttatták az elsikkasztott milliárdokat) létrehoztak egy szakmai alapon működő, befektetéseket végző cégbirodalmat, hogy leplezzék a pénz törvénytelen eredetét. – Ez utóbbi vállalatbirodalom könyvelésében minden a legnagyobb rendben volt, de éppen ez a pénzmosás lényege – összegezte a bíró az rendszer lényegét.
Két próbára bocsátott ügyében jogerőre emelkedett az elsőfokú ítélet, a többi 22 vádlott esetében azonban ügyészi, illetve vádlotti fellebbezések folytán másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik a büntetőper. Kerék Csaba, Bitvai Miklós, Garamszegi Gábor, Schönthal Henrik és Bende Péter esetében a bíróság a lakhelyelhagyási tilalom mellett döntött, ugyanakkor Rejtő E. Tibornál és El Abed Haszszánnál megszüntette a lakhelyelhagyási tilalmat.
A bíró a büntetőper méreteit, bonyolultságát érzékeltetve a szóbeli indoklás során elmondta, hogy az ügy iratai összesen mintegy 150 ezer oldalt tesznek ki, ebből Kulcsár Attila vallomása 600, az írásba foglalt elsőfokú ítélet pedig mintegy 800 oldal. Az elsőfokú büntetőperben 92 tárgyalási napot tartottak, amelyen hozzávetőleg 200 tanút hallgattak meg. Az ügyészség szerint a kárérték meghaladja a nyolcmilliárd forintot, a K&H Equities sértetti képviselője is ekkora polgári jogi igényt tartott fenn. A különböző eljárások adatai szerint jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek során eddig 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés jelenleg is függőben van.