Szabadulnak a részvényektől

Megrendült a külföldiek magyar tőzsdébe vetett bizalma. A második negyedévben szinte mindenki megpróbált megszabadulni a papírjai egy részétől, csupán a magyar kisbefektetők és a hazai nem pénzügyi cégek tartottak ki a BÉT mellett. Igaz, ők meg is fizették az árát.

Jelentősen visszaesett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényállománya 2008 második negyedévében – derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikájából. A papírok értéke június végén 6142 milliárd forint volt, míg az első negyedév végén 6670,5 milliárd forintot ért el. Ez közel nyolcszázalékos csökkenést jelent három hónap alatt. A tavalyi év végén a részvények értéke még 7994,3 milliárd forint volt.
Az értékvesztés elsősorban a BUX esésének a következménye, az index április eleje és augusztus vége között 9,4 százalékkal került lejjebb.
Mindeközben a külföldi befektetők bizalma megingani látszik, a birtokukban lévő részvényállomány tavaly július óta folyamatosan csökken, az idei év második fél évében az állományuk 4534,7 milliárd forint volt, míg három hónappal korábban még meghaladta az 5000 milliárd forintot. Utoljára 2004 végén volt kisebb értékű állomány a külföldi befektetők tulajdonában.
A magyar piactól leginkább az úgynevezett pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző cégek, vagyis többek között az alkuszok, biztosításközvetítők fordultak el. Ők jelentős mennyiségű papíron adtak túl, így részvényállományuk három hónap alatt 3,3 milliárd forintról tízmillióra zuhant.
A helyi önkormányzatok is menekülnek a piacról, egy évvel ezelőtt még 37 milliárd forintot tett ki a tulajdonukban lévő papírok értéke, 2008 első negyedévében már csak 24 milliárd forint volt, július végén pedig csupán 18,2 milliárd forint értékben birtokoltak részvényeket. Csak a hazai cégek és a magyar kisbefektetők tartottak ki a BÉT mellett. Igaz, ők meg is fizették ennek az árát. A háztartások tulajdonában lévő részvények értéke 318,5 milliárd forintról 297,9 milliárdra esett. A nem pénzügyi vállalatok részvényeinek értéke 107 milliárddal nőtt a második negyedévben, s így 511,8 milliárd forintot tesz ki. Ám ez a növekedés igen csekélynek mondható, ha figyelembe vesszük, hogy több mint 160 milliárd forintot költöttek értékpapírokra.
Barcza György, a K&H vezető elemzője lapunknak elmondta: természetes, hogy a külföldi befektetők hamarabb reagálnak a változásokra, hiszen a piacok esése elsősorban a külföldről érkező híreknek köszönhető. Ugyanakkor a magyar befektetők hosszú távú nyereséget remélnek a részvényeiktől, ezért tovább kitartanak a papírjaik mellett.
Az állampapírok állománya 1,11 százalékkal nőtt a második negyedévben, s 15 141 milliárd forintot tett ki június végén.
A befektetési jegyek szintén megsínylették a tőkepiac botladozását. Az alapok összvagyona 3046,8 milliárd forintra apadt a második negyedévben. Az állományuk márciusban még meghaladta a 3186 milliárd forintot. A teljes állomány több mint kétharmada, 2139,6 milliárd forint értékben, a háztartások tulajdonában van.