Háromszoros fiaskó

Példátlan eset történt az Országgyűlésben: háromszor is leszavazták Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter interpellációra adott válaszát. A rendszerváltás óta összesen 19 alkalommal történt ilyen – ebből tíz a kisebbségi kormány elmúlt néhány hónapja során. A Fidesz–KDNP a miniszter távozását követeli.

Kétszáz fős parlament? A parlament – 59 alkalommal történt elutasítás után – tegnap napirendjére vette a Fidesz és a KDNP által javasolt alkotmánymódosítási javaslatot. A terv lényege: az alaptörvény 200 főben maximálja a Ház létszámát. A koncepciót ma kezdik tárgyalni. A parlament MSZP–SZDSZ-es többsége közben módosította a kitüntetésekről, a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság kimondta, az államfőt valódi döntési jog illeti meg a kitüntetések adományozásában. A jövőben ezeket a kitüntetéseket vissza is lehet vonni azoktól, akik arra érdemtelenné váltak.

Herényi Károly (MDF) interpellációja, pontosabban annak megválaszolása után érte az első pofon Szűcs Erikát. A fórum frakcióvezetője a munkavállalói kék könyv kapcsán fordult a miniszterhez. Kifogásolta, hogy a kék könyv ésszerűtlenül nagy adminisztrációs terhet ró a munkáltatókra, a füzet hiányában ráadásul már családi-baráti kalákában sem lehet szüretelni, hiszen a munkaügyi felügyelet elvileg ezt is büntetheti. A miniszter a jogszabályi környezetre hivatkozott, de arról is beszélt, hogy a tárca áttekinti majd a szabályozást, és finomít rajta. Herényi nem fogadta el a választ, mint ahogyan a parlament sem.
Szűcs ugyanígy járt Zombor Gábor (Fidesz) interpellációjakor is. A honatya a idősotthonokba történő bekerülés nehézségeit kifogásolta, no meg a tárcavezető válaszát: egyiket sem fogadta el, a Tisztelt Ház pedig vele megegyező módon voksolt. Ezek után már sejteni lehetett, hogy a szintén fideszes – egyébként mozgáskorlátozott – Hirt Ferenc interpellációjára adott miniszteri válasz is a fenti sorsra jut. Hirt a közintézmények akadálymentesítése kapcsán interpellálta a minisztert, azt kifogásolva, hogy 2010-ig vállalt átalakítási kötelezettségnek nem fog tudni megfelelni az ország. Szűcs Erika erre a problémára sem tudott olyan választ adni, amely elnyerte volna a Ház tetszését; harmadjára is leszavazták.
Az SZDSZ rendre az ellenzékkel szavazott, ugyanakkor a Fideszből kizárt, független Tóth András nem ment szembe közvetlenül a kormánnyal; végig tartózkodott.
Soltész Miklós (KDNP) ezek után felszólította a tárcavezetőt, álljon fel bársonyszékéből, hiszen a szociálpolitika három fontos kérdésében sem tudott többséget állítani maga mögé.
Gusztos Péter (SZDSZ) ezeken túl immáron szokásos antifasiszta, náciveszélyt hangoztató felszólalását ezúttal a legfőbb ügyésznek címezte. Az ügyészség fellépését hiányolta a „szélsőjobboldali magánhadseregek grasszálása” ellen. A válaszoló Belovics Ervin, a vádhatóság helyettes vezetője erre közölte, hogy a közrend és a közbiztonság fenntartása a rendőrség dolga. Válaszát az MSZP–SZDSZ-képviselők nem fogadták el.