Megkóstoltam, ezért azt javaslom: a pelletet ne a közétkeztetésben hasznosítsuk, váltsuk ki vele a gázt – ad tippet Rétvári Bence, a KDNP környezetpolitikusa a ceglédi üzem avatásán. Az ellenzéki országgyűlési képviselő üdvözli a pelletgyár megnyitását, szerinte ugyanis egy beruházás során eddig „hatvanhatodik szempont” volt a környezett védelme, pedig egy európai közvélemény-kutatás szerint a magyar emberek a szegénység után a környezetszennyezés problémáját tartják a legfontosabb dolognak a közéletben. – A hulladékkal általában nem tudunk mit kezdeni, ám most egy olyan gyár épült fel, amely energiát állít elő belőle.
– Helyben keletkezik, nem kell szállítani és energiát ad – mutat rá az üzem környezetbarát előnyeire Rétvári Bence.
Az itt működtetett rendszer környezetbarát, hiszen a fa feldolgozása során keletkező apríték az ipari hőenergia-termelőkhöz kerül, a fűrészpor szárításához felhasznált energiát a gyártás során keletkező faaprólékból nyerik. Amint azt Érsek László projektmenedzser, a gödöllői egyetem tanára elmondta, a Lenes-Agrofa Kft. a facsemetétől a hamuig tartó út minden fázisában hasznosítja a fát. – A gyártás közben keletkező hamuval trágyázzuk a földjeinken nevelt fákat, így semmi nem vész kárba, és a környezetet is óvjuk, tudomásom szerint hasonló technológiát senki nem alkalmaz ma Magyarországon – teszi hozzá büszkén Érsek László. A cégvezetés tárgyal arról is, hogy a pellet gyártásánál keletkező hőt kertészetekben hasznosítsák. Jellemző a cég filozófiájára, hogy hamarosan másik telephelyükön is felépítenek egy pelletgyártó gépsort, hogy az ott keletkező fűrészport ne kelljen a környezet szennyezésével Ceglédre szállítaniuk.
Megéri pellettel fűteni
A fa megmunkálása közben minden fázisban gumiszalag gyűjti össze a keletkező hulladékot, ami egy tárolóba kerül, később a fűrészport egy zárt rendszerben kiszárítják, és a száraz fahulladékot egy présgép sajtolja össze, ennek a végeredménye a keletkező „fahurka”, a pellet. A fagranulátum készülhet bármilyen fából, fűtőértéke – ami a szakemberek egybehangzó állítása szerint jobb a ma általánosan használt gáznál – nem változik. A gép által összesajtolt fahurkák nedvességtartalma ugyanis csupán tíz százalék, míg a tűzifa állaga hosszú, száraz helyen való tárolás után érheti el húszszázalékos nedvességtartalmat.
– Egy zsák pellet (tizenöt kilogramm hét és fél köbméter gáznak felel meg) 450 forintba kerül. Ez a mennyiség két napra elegendő fűtőanyag egy átlagos lakás esetében. Egy tonna pellettel egy hatvan négyzetméteres otthon egy éven át befűthető, ami mindössze harmincezer forintot tesz ki, így egy hónapra lebontva csupán 2500 forint a fűtési költség – magyarázza Kernya Zoltán, a Lenes-Agrofa kereskedelmi igazgatója.
Az előrejelzések szerint 2010-re a magyarországi gázárak elérik a tőlünk nyugatabbra fekvő országok árszínvonalát, így érdemes megfontolni a váltást, igaz ez már nem olyan olcsó, mint maga a fűtőanyag. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy az égés közben egy kilogramm pelletből kevesebb mint egyetlen gramm hamu keletkezik.
Egymillió forint a kazán
A pelletégetéshez egy speciális kazánra/kályhára van szükség, de létezik olyan fűtési rendszer is, amely pellettel és tűzifával is működtethető – tudjuk meg Huber István társtulajdonostól. Elmondja: a kazánok ára 950 ezer forintnál kezdődik, hosszú távon azonban mindenképpen megtérül az áruk. A pellettel kályha is fűthető, így a szerkezetek akár kéménnyel rendelkező városi lakásokba is felszerelhetők. Ezeknek a berendezéseknek az ára jóval kedvezőbb, már néhány százezer forintért beszerezhetők. Ez utóbbiak 5-7 kilowatt energia termelésére képesek, a nagyobb teljesítményű kályhák ennél valamivel drágábbak. – A pellettüzelésű rendszerek – amellett, hogy ugyanúgy működnek, mint egy gázt hasznosító kazán – azonban sokkal kedvezőbb hatásfokkal üzemelnek, mint a hagyományos tűzterek. Míg egy fatüzelésű kályha 40-50 százalékát hasznosítja a fának vagy szénnek, addig a pellettel működők akár a 92 százalékos teljesítményt is elérhetik – fejti ki a társtulajdonos. A fapellettel üzemelő kazán égőfejét elhagyó láng hőmérséklete 800–1000 Celsius-fok közötti, és a családi házas pelletkazán tartálya akár egy hétre elegendő fapelletet is be tud fogadni.
A leendő vásárlók több mint háromszáz típus közül válogathatnak. Akad a kiállított darabok között olyan, amely labdát formáz, egy másik békebeli sparheltet idéz, de olyan is, amely egy plazmatelevízióra hasonlít (ilyen típust szereltetett fel otthonába Viktor Juscsenko ukrán államfő is).
A gázigény ötödét kiválthatná
Ma még alig ötszáz család használja otthonában a pellettüzelésű rendszereket, pedig aki pellettel fűt, nincs kitéve a gázár emelkedésének, s ha jobban elterjedne ez a rendszer, az ország is kevésbé volna kiszolgáltatva a gázexportőr országoknak és a gázszolgáltatóknak – világít rá a pellettüzelés egyik fontos elemére Huber István. A faüzem kapacitását felhasználva a tervek szerint a következő években lakossági oldalról évi 5 millió (nagyjából 2500 háztartás), nagyfogyasztók esetében pedig 16 millió köbméter földgáz felhasználását tudják kiváltani környezetbarát megújuló energiával, emellett nyolcezer tonna szén-dioxid kibocsátását is „megspórolnánk”. – A magyarországi – ma még kihasználatlan fahulladék-kapacitások – a gázfelhasználás húsz százalékát is ki tudnák váltani – teszi hozzá Kernya Zoltán. A megnyitót követően egy ígéretet már biztosan bír a cég: Földi László (Fidesz– KDNP), a város polgármestere ugyanis ünnepélyesen megfogadta, hogy felszereltet a házában egy pelletet hasznosító kazánt.
Orbán Viktor
G. Fodor Gábor: Nagy magyar siker Washingtonban
