Messze a realitásoktól

A gyengülő exportteljesítmény és a lassú beruházásnövekedés miatt jövőre is csak a stagnáláshoz közeli, mindössze kétszázalékos gazdasági növekedés várható hazánkban, amely mintegy háromszázmilliárd forintos mínuszt jelenthet a jövő évi GDP-ben. A Pénzügyminisztériumnak továbbra sincs B terve a hitelválság negatív hatásainak kivédésére.

Miközben a gazdaságkutató intézetek és vezető elemzők sorra rontják le a jövő évi gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzéseiket a világméretű hitelválság következményeivel számolva, addig a pénzügyi tárca továbbra is tartja magát a háromszázalékos növekedési tervre építő költségvetéshez. A hivatalos sarokszámokról azonban már most látni, hogy megvalósítatlanok lesznek, miközben a GDP-bővülés egyetlen százalékpontos eltérése mintegy háromszázmilliárd forintos tévedést jelent. A Pénzügykutató Zrt. tegnap közölt prognózisa szerint a gazdaság jövőre is mindössze kétszázalékos előrelépést tud csak produkálni. A külgazdasági feltételek romlanak, szűkülnek a hitelfelvételi lehetőségek, mérséklődni fog a külföldi tőkebeáramlás, és emelkedik a fizetési mérleg hiánya is. – A legtöbb kockázat a külpiacaink szűkülése miatti exportteljesítményt övezi, de a hitelkihelyezések szigorodása következtében folytatódhat a beruházások csökkenése, a várt beruházási fordulat elmaradhat – mondta el lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki szerint a költségvetési tervezetben szereplő háromszázalékos GDP-növekedés ma már túl optimista várakozás. A munkabérekhez kapcsolódó bevételek ugyan túlteljesülhetnek, de a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek teljesülése bizonytalannak ígérkezik, az export és az ipari termelés növekedési ütemének lassulása pedig kisebb nyereségadó-bevételekkel, az növekvő elbocsátásokkal és a munkanélküli-segélyre fordított kiadások emelkedésével járhat.
– A kormány nem is készíti fel az országot arra, hogy a pénzügyi-világgazdasági válságra válaszolni tudjon – fogalmazott a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Varga Mihály, aki hangsúlyozta: miközben jó néhány európai ország kormánya konkrét lépést tett annak érdekében, hogy a hitelválságot megpróbálja kezelni, addig a magyar kabinet nem hajlandó reálisan számolni. Hangsúlyozta, hogy adócsökkentésre, a pénzügyi szabályozórendszer szigorítására, valamint a költségvetésben a gazdasági növekedést ösztönző lépésekre lenne szükség. Az SZDSZ javaslataival kapcsolatban a politikus kijelentette: – Egy évvel ezelőtt a Fidesz már tett javaslatot a költségvetési kiadási plafon bevezetésére, ezért megfontolja a párt mostani, hasonló indítványát. Hozzáfűzte, tárgyalásokat folytatnak a liberálisokkal, s ha egyes részletekben meg tudnak állapodni, támogatják a törvényjavaslatot. Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője a távirati irodának elmondta: Varga Mihállyal megegyezett arról, hogy az indítványt a költségvetési bizottság e héten napirendjére tűzi, s megbeszélésükön elhangzott az is, a Fidesz a törvénytervezet irányát jónak ítéli, de azt módosító javaslatokkal egészíti majd ki.