Profit nélkül

Szombaton újra Magyarországon láthatjuk együtt a három Polgár nővért. Zsuzsa, Zsófia és Judit negyvenöt táblán ad szimultánt. S mivel ma már nem illik semmit sem egyszerűen, a nevén nevezni, címke is ragadt a jeles eseményre: II. Aquaprofit-Polgár sakknap. Ebből egyrészt kiderül, hogy volt már ehhez hasonló esemény, mégpedig tavaly, ami a maga nemében tényleg szenzációszámba ment, hiszen a nők között világbajnoki címig jutott Zsuzsa hosszú idő után először mutatkozott Magyarországon a nyilvánosság előtt, ráadásul nővérei társaságában. Továbbá az is kiolvasható a címkéből, hogy sikeres lehet a rendezvény, mert egy tehetős vállalat adja hozzá a nevét és nyilván a pénzét.
Én csak azt nem értem egészen pontosan, mi a célja a II. Aquaprofit-Polgár sakknapnak. A sakk népszerűsítése? Bizony, ráférne. Alig egy hónapja ért véget a magyar sakkbajnokság, nem a második, hanem az ötvennyolcadik, ám a róla szóló hírek csak a legritkább esetben érték el a magyar médiumok ingerküszöbét. Bizonyára eretnek gondolat, pedig egy Almási Zoltán–Balogh Csaba játszmának még mindig nagyobb a szakmai értéke, mint amikor Polgár Judit „vakon” szimultánozik a Farkasházy Tivadar vezette VIP-csapattal. Jordán Tamás, Bogányi Gergely, Jávori Ferenc, Kovács „Kokó” István, vagy éppen a londoni születésű Sam Havadtoy kétségkívül saját szakterületének kiemelkedő egyénisége, de a színművészetet, a zongorajátékot, a klezmer zenét, az ökölvívást és festészetet nyilván hitelesebben népszerűsítenék, mint a sakkot.
Az esemény ebben a formájában nem több egy sztárparádénál, azzal a tagadhatatlan előnnyel, hogy a meghívottak nem feltétlenül szorulnak a média kegyeire.
Ám dacára annak, hogy Judit kétgyermekes édesanyaként egyre kevesebb időt tud a sakknak szentelni, Zsuzsát gyermekei az Egyesült Államokhoz kötik, Zsófi számára pedig a sakk nem több, mint hobbi, lenne feladat idehaza érdemben is. November közepén Drezdában megkezdődik a sakkolimpia, ami nem is olyan régen nálunk kiemelt versenynek számított. Ma a legjobbaknak inkább nyűg, amit jobb lenne kihagyni, de lemondani még mindig kicsit kellemetlen. Hírnek is csak ennyiben hír, az eredmények már erőtlenül követelnek helyet maguknak a hírfolyamban.
A magyar sakkozáson semmi sem segítene jobban annál, mint ha a három Polgár nővér újra, ha nem is egy csapatban, mert Judit már kinőtte a női mezőnyt, magyar színekben asztalhoz ülne az olimpián.
Profit nélkül, csak úgy, a játék és a haza szeretetéért.