Blokkolják Zágrábot

Tegnap óta a szlovén vétó miatt jelentős akadály tornyosul Zágráb uniós csatlakozása előtt, de Olli Rehn uniós bővítési biztos véleménye szerint Horvátország ennek ellenére még a jövő év végéig be tudja fejezni a csatlakozáshoz szükséges technikai jellegű kérdések megtárgyalását.

Belga bukás. Yves Leterme belga miniszterelnök tegnap benyújtotta lemondását II. Albert királynak. A lépést előre sejtette, hogy tegnapra nemcsak a belga megfigyelők számára vált egyértelmű Leterme és kormányának bukása, de még a kora délután (már a mai dátummal) az utcára kerülő vezető francia lap, a Le Monde is ezt látta a legvalószínűbbnek. A La Libre Belgique tegnapi címlapján a nagyon gondterhelt Leterme portréja alá két szót nyomtatott: „Törvényen kívül”. A miniszterelnök sokáig tartotta magát, annak ellenére, hogy a felaprózva eladni kívánt belga–holland Fortis bank ügyével kapcsolatban megpróbált nyomást gyakorolni a legfelső bíróságra. (L. I.)

A tegnapi EU–Horvátország találkozón a csatlakozás útját kijelölő 35 fejezetből csupán egyetlenegyet sikerült megnyitni. Szlovénia a tíz napirendre került fejezetből kilenc megnyitása ellen emelt vétót. Ennek ellenére a többi fejezet akár a hónap végén, akár januárban megnyitható, vélte Rehn. A biztos kijelentette: a fejezetek megnyitása lényegében Zágráb azon képességétől függ, hogy reformokat vezessen be, különösen az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni harc és a szárazdokkok rekonstrukciója területén.
Csakhogy a horvátok kezdik elveszteni nemcsak türelmüket, de kedvüket is az uniós csatlakozástól. Az Európai Bizottság által végeztetett felmérés csütörtökön kiadott összefoglalója szerint Horvátországban immár többségben vannak azok, akik az ország uniós csatlakozását ellenzik, mint azok, akik szerint hasznos lenne. Jelenleg 38 százalék van ellene, ami fél év alatt 13 százalékos emelkedést jelent. Mellette 23 százalék nyilatkozott. Gordan Jandrokovic horvát külügyminiszter viszont kijelentette, a „zsákutca ellenére” Zágráb nem vesztette el kedvét és lendületét.
A szlovén vétó oka az, hogy Ljubljana szerint Zágráb az uniónak átadott tárgyalási fejezeteket tartalmazó dokumentumokba olyan elemeket is felvett, amelyek a földi és tengeri határokat horvát szájíz szerint rajzolták meg, noha azok a volt Jugoszlávia két tagországa között vitatottak. A leginkább vitatott határvonal a Dragonja folyó mentén húzódik. Szintén vitatott a szlovén Piran város melletti határvonal, amelynek horvát „értelmezése” megfosztja a szlovén hajókat attól, hogy közvetlenül kijussanak nemzetközi vizekre.