Két dollár

Maroknyi külföldről jött terrorista nemcsak Mumbaira (Bombay), hanem egész Indiára akart csapást mérni. A támadás hatásában vetekedett a hét évvel ezelőtti Amerikát ért merényletekkel. India egyelőre nem mozgósította hadseregét, és nem vonult fel a pakisztáni határra, ennek ellenére a megfigyelők rendkívül óvatosan kezelik a helyzetet.

Második helyen
Valamit tennie kell az indiai központi kormánynak a terrorizmus ellen, mert úgy tűnik, mintha a hatalmas országban már-már a mindennapok részévé válna a mumbaihoz hasonló mészárlás. A világon Irak után India a második ország, amelyet a legjobban sújt a terrorizmus: az utóbbi négy évben elérte a hétezer főt a terrorcselekményekben elhunytak száma. Az országban szinte nincs olyan hely, ahol ne működnének különböző fegyveres vallási, szeparatista, politikai csoportok. A 31 szövetségi állam közül 15-ben tevékenykednek maoista gerillaegységek. Az ellenzék azt állítja, nyilván nem is alaptalanul, hogy a kormánynak nincs semmiféle taktikája a terrorszervezetek ellen.
Az ország északkeleti részén (lásd térképünket!) főleg szeparatista csoportok robbantgatnak, egy kis muzulmán beütéssel. Október 30-án a Banglades határához közeli térségben elkövetett 13 merénylet 80 ember halálát okozta – írta cikkében a The Hindu című indiai napilap. A szakértők egyetértettek abban, hogy effajta merényletsorozatot csak olyan szervezet követhet el, amely mélyen beépült a lakosság soraiba. A Harkat-ul-Dzsihád-al-Iszlámi (Mozgalom az Iszlám Dzsihádért), a HuJI ilyen. Alapjában véve Bangladesben működik, és szoros kapcsolatokat ápol az Al-Kaidával. A közösségek közötti feszültségeket próbálja meg kihasználni a maga céljaira.
Az India északkeleti csücskében fekvő Asszám államon túl a HuJI most már a szomszédos államok területére is átmerészkedik akcióival. Asszámi források szerint októberi merényleteihez bizonyosan igénybe vette az Egyesült Front Asszám Felszabadításáért (ULFA) nevű szeparatista szervezet segítségét.
A Hinduban megjelent írás megállapítja, hogy a muzulmán terrorizmus egész Dél-Ázsiában terjed. Nemcsak az afganisztáni tálibok egyértelmű sikerei révén a nyugati erők fölött, hanem a dzsihádisták térnyerésével Északnyugat-Pakisztánban, az asszámi robbantásokkal, a bangladesi vagy épp a mumbai támadással. Újdelhi feladata óriási – mutat rá az elemzés –, de a tehetetlenség is az, amelyet a terroristaellenes harcban tanúsít. A lap megemlít egy mindenkinek szembetűnő képmutatást: a politikai rendszerből adódóan a hindu pártok – különösen választások közeledtével – hajlandók szemet hunyni a hindu terrorizmus fölött. Ez így nem megy – szögezi le a Hindu –, az állam elsődleges kötelessége az állampolgárok életének és szabadságának biztosítása.

Miért Mumbai, ha Bombay?
Egy hindu istennő nevét viseli 1996 óta India legnagyobb városa, Bombay, amely 17 milliós lélekszámával a világon az ötödik legnépesebb település. A nyugati sajtó is csak kényszeredetten használja az új nevét, van, aki továbbra is Bombaynak hívja. A kozmopolita városban 2004-ig hatalmon volt hindu meggyőződésű párt nemcsak a megapolisz nevét, hanem a gyarmatosítás kezdete óta ugyanúgy hívott sugárutak, utcák, terek elnevezését is megváltoztatta.
De Bombay továbbra is az „álmok városa” az indiaiak számára. A nyugati kikötő az indiai nemzetgazdaság motorja: az ipari termelés negyede itt összpontosul, s a pénzforgalom hetven százaléka is itt zajlik. A keresetek a kevert kultúrájú Mumbaiban az országos átlag háromszorosát teszik ki: évi háromezer dollár körül lehetnek. A különbségek is itt a legnagyobbak: a város az itt élő milliárdosok számában a hetedik a világon, de itt található Ázsia legnagyobb nyomortelepe is.