Kevés a mentő vagy rossz az irányítás?

Vizsgálatot indít az Egészségbiztosítási Felügyelet, mert néhány nappal ezelőtt egy infarktusos férfit csak több mint két óra elteltével szállítottak a mentők a Budai Irgalmasrendi Kórház ortopédiai osztályáról az intézmény néhány háztömbbel arrébb lévő kardiológiájára. Közben a beteg felesége állítja: a kiérkező mentők nem tudták, hogy infarktusos esethez mennek, azt hitték, egyszerű betegátszállításról van szó. Ez pedig azt jelenti az asszony szerint, hogy a mentésirányítás hibázott.

Várakozás közben halt meg az idős férfi. Elhunyt az az idős férfi a békéscsabai Réthy Pál Kórházban, akit a sürgősségi osztályról átküldtek az ápolók a felnőttügyeletre, ám ott senki nem fogadta őt és feleségét. A beteg várakozás közben összeesett, és úgy halt meg, hogy egyetlen orvos sem segített rajta. A férfi otthonában lett rosszul, majd felesége bekísérte a békéscsabai kórházba. Miután megérkeztek, az ápolók azt közölték a szívtájéki szorításra, kézzsibbadásra és hasmenésre panaszkodó betegnek, hogy menjen át a felnőttügyeletre, mert esete oda tartozik. Ott azonban hiába kopogtattak az ajtón, senki sem fogadta őket. Miközben a folyosón várakoztak, a férfi bement a mosdóba és összeesett. A feleség segélykiáltására jött ki egy nővér, aki az asszony beszámolója szerint kijelentette: nem emelgeti a férfit, inkább beteghordót hív. Hosszú percek elteltével látta csak orvos, aki megpróbálta újraéleszteni, sikertelenül. A jelenlegi diagnózis szerint a beteg koszorúér-trombózisban hunyt el. Az intézmény igazgatója, Becsei László elmondta, hogy az eset megdöbbentette, hiszen éppen azért tartotta fontosnak a sürgősségi osztály fejlesztését, hogy megfelelően tudják biztosítani az ellátást, és elkerüljék az ilyen és ehhez hasonló eseteket. Az ügy részleteiről azonban egyelőre nem nyilatkozott. – Szeretném megvárni a belső vizsgálat eredményét, amit azért indítottam, hogy kiderüljön, megfelelően működik-e az intézet rendszere, és történt-e személyi mulasztás – indokolta döntését.

Másként emlékszik a feleség és az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) arra, hogy az infarktusos férfi miért csak több mint két óra elteltével került a Budai Irgalmasrendi Kórház ortopédiai osztályáról az intézmény néhány háztömbbel arrébb lévő kardiológiájára.
Az OMSZ elismerte, hogy a segélykérés után csak 70 perccel indították az autót. A késedelmet azzal indokolták, hogy abban az időben a szokásosnál sokkal több telefonhívást kaptak, s nem volt autójuk.
Csakhogy a feleség, A. M.-né azt állítja, hogy a kiérkező mentők több fültanú előtt azt mondták: őket „egyszerű” délelőtti betegszállításra küldték, ezért meglepődtek, amikor kiderült, hogy valójában akut infarktusról van szó. Még azt is mondták az asszony szerint: „de jó, hogy nem délben jöttünk”.
Kérdés tehát, hogy valójában miért nem tudott autót küldeni az OMSZ. Azért, mert mind „foglalt” volt, vagy azért, mert a mentésirányítás hibája miatt egyszerű esetnek könyvelték el az infarktust. A segélykérő telefon egyébként egyértelmű volt, ezt az OMSZ is elismerte. Az is kérdés, hogy ha a mentésirányító megértette a hívást, akkor miért nem tájékoztatta az orvost, hogy akár órákba is telhet, mire autót tudnak küldeni.
Egy másik ellentmondásos rész is van a történetben. A mentőszolgálat azt állítja: a késedelmet növelte, hogy az ortopédián nem látták el megfelelően az infarktusos férfit, ezért kiérkezésük után további 50 percbe telt, mire az autóban olyan állapotba hozták, hogy megkezdhették a szállítását a néhány háztömbbel arrébb lévő kardiológiára.
Csakhogy másként emlékszik a feleség, aki végig a beteg mellett tartózkodott, együtt ment vele a mentőautóban egyik kórházi épületből a másikba. Mint azt lapunknak elmondta: biztos abban, hogy nem 50, hanem legfeljebb 5-10 percig tartott, amíg a mentőben ellátták a férjét, s megkezdték az átszállítását.
A kórház orvosai is állítják: a beteg mindent megkapott, a mentőknek legfeljebb egy vénát kellett szúrniuk, ami nem tarthat 50 percig. – Tehát kizárólag a mentőszolgálat késedelme okolható azért, hogy a férjem csak több mint két óra elteltével került a kardiológiára – vélekedett a feleség.
Az időpontok amúgy sem stimmelnek. Reggel 7.50 körül értesítették a mentőket az ortopédiai osztályról. Állításuk szerint 100 perccel később, 9.30 körül ismét telefonáltak, mert még mindig nem jött a mentő. Az OMSZ tájékoztatása szerint az első hívás után 70 perccel, tehát 9 óra körül indult az autó. Annyi biztos, hogy fél 10-kor még nem volt ott, a kardiológiára pedig csak 10 óra 10 perckor érkezett meg. Arra a kérdésre, hogy jogi útra tereli-e az ügyet, A. M.-né úgy felelt: egyelőre a férje gyógyulása a legfontosabb, jelenleg csak ezzel foglalkoznak.
Szerettünk volna részleteket megtudni az OMSZ-től az ügyről, de csak azt a választ kaptuk, hogy az Egészségbiztosítási Felügyelet vizsgálja az ügyet.

Lehet-e perelni? Megkérdeztük Simon Tamás egészségüggyel foglalkozó ügyvédet, hogy indítható-e kártérítési per a mentők késése miatt. Mint mondta: akkor „áll meg” a felperes indítványa, ha a késedelem miatt valamilyen egészségkárosodást szenvedett a beteg. Ilyen esetekben a bírói gyakorlat azt vélelmezi, hogy ha nem lett volna késedelem, akkor lett volna esélye a páciensnek a túlélésre vagy a szövődménymentes gyógyulásra. Így a mentőszolgálatnak kell igazolnia, hogy ha hamarabb értek volna a helyszínre, akkor sem lett volna nagyobb ez az esély.
Azt különböző szabályzatok áttekintésével lehet csak megmondani, hogy mi minősül késedelemnek, de az biztos, hogy infarktusnál a cikkben korábban említett kiérkezési idő nagyon hosszúnak tűnik. Hozzátette azt is, hogy a mentőszolgálatot nem mentesíti a felelősségre vonás alól, hogy azt állítja: nem volt elegendő autója. A jogi képviselő szerint ugyanis minden körülmények között biztosítaniuk kell a szolgáltatást, legfeljebb megpróbálhatják továbbhárítani a felelősséget arra, aki ehhez nem biztosította számukra a megfelelő körülményeket. Simon Tamásnak több ilyen ügyfele volt, s legtöbbször egyébként infarktus, tüdőembólia és agyvérzés esetén indítanak pert esetleges késedelem miatt.