Mérgeznek a lefojtott indulatok

Nálunk egy fizetett városi gerilla szerint falura nincs szükség, de ez magánvélemény. Ugyanis nemcsak falura, a falusi parasztra sincsen szükség. Amit a falu megtermel, bőven megvan az Auchanban meg a Tescóban nejlonból, guargumiból, dioxinból, némi büdös hússal

Magyarországon évtizedek óta véleményterror van, bizonyos nézetek vagy gondolatok kitiltatnak a nyilvánosságból. Téved, aki azonnal az antiszemita megnyilvánulásokat vagy állítólagos náci beszédet sorolja ide. A mainstream megmondói és közírói, akikből már mindnyájunknak elege van, a velük rokonszenvező politikusokkal arról papolnak, hogy mindent ki kell beszélnünk, nem szabad a szőnyeg alá söpörni semmiféle fájdalmas, megoldatlan problémát. Ez az elmélet, a gyakorlat egészen más. Biztos, hogy az ország mentális romlásához és rossz közérzetéhez nagyban hozzájárulnak a lefojtott indulatok és kibeszéletlen konfliktusok. Jól mondja Papp Lajos, hogy az örökös hazudozás, az állandó elfojtás súlyos betegségeket hordoz. És ettől az egész nemzet szenved.
Lehet ma vitát folytatni Trianonról úgy, hogy a liberális oldal ne hülye magyarozzon, molyrágta nacionalistázzon, és bele ne taposson a neki nem tetsző személybe? Nem lehet. Nem lehet a Szent Korona védelmére, szerepére, helyzetére egyetlen olyan mondatot sem leírni, ami eltér a hivatalos állásponttól. Aki megkísérli, délibábos barom, anakronisztikus hülye, húzzon el. A mi közéletünk tele van ilyesféle nyaktörő gödrökkel. A Horthy-korszak kibeszéletlen, a marxista történettudomány mai napig árnyalatlanul hagyta a két világháború közti valóságot. Minden más vélemény amatőr, avítt, rosszabb esetben fasiszta. Ez a kibeszélés kora? Húsz év sem elég arra, hogy felülvizsgálják a finnugor rokonságot, aminek erőszakolt mivolta egyre nyilvánvalóbb, de a honfoglalás körül is csapkodnak a villámok. Nincs olyan fórum, ahol az alternatív honfoglalás képviselői bátran elmondhatják kutatásaik eredményeit. Akik nem fogadják el a történelemkönyvek verdiktjét, azok délibábos, elmebajos turbómagyarok. Ki tüzelt ’56-ban a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről, na ki? Rózsás János miért nem kapott egyetlen fillért sem a Gulag lexikonjához? Miért a csönd arról, hogy az ’56-os kivégzések legfőbb pártolója él, és meg sem merik szólítani? Miért a hallgatás? Így néz ki minálunk a szólás- és véleményszabadság. Maroknyi szűk csoport hangoskodik a médiában, a művészetekben, az irodalomban, a közéletünkben és általában mindenütt, ahol elvétve jelenhetnek meg másfajta vélemények. Amit le kell verni. Gúnnyal, fölényeskedéssel, vagy le kell csapni a telefont, ha erről esik szó, vagy hangos röhögéssel nyugtázni, mekkora ökörség is a miénktől eltérő vélemény. Kedvenc vesszőparipája a médiának az összeesküvés-elmélet. Amikor valaki bebizonyítja, hogy ő személyében milyen rugalmas, akkor kijelenti, hogy „nem hiszek az összeesküvés-elméletekben”. Kijelentésében az illető csúcsmodern, és kidobja az avas cifraszűrrel együtt a nemzet elveszejtésre vonatkozó divatos elméleteket is. Helyes. Nehezen is hihető, hogy valahol a Közel-Keleten vagy a távoli Afrikában összehajol néhány mumus pénzember, politikus meg honi áruló, és megegyeznek, hogy a Kárpát-medence közepén leledző kis paradicsomot át kéne valakiknek játszani.
Ez a butaság szívósan tartja magát, és naponta szembejön a közbeszédben. Holott. Holott csupán a véletlenek furcsa összjátékáról eshet szó. Csak nem hiszi el bárki, hogy itt tudatos népirtás folyik? Merő véletlen, hogy évtizedek óta fogy a magyar lakosság, és hogy ennek megállítására nem történik semmi. Az utóbbi hat év kifejezetten családellenes politikája sem jelent semmit, elvégre a gyerek magánügy, semmi közünk hozzá. Az óvodák és az iskolák bezárása is praktikum kérdése, ahol nem születik gyerek, oda minek vasútállomás, posta meg óvoda? Oda nem küldenek levelet meg csomagot, így a kormány bölcsen teszi, ha nem szórja a pénzt. Dobrev Klára is milyen okosan beszél. Minek kínlódjon az anya otthon a gyerekével, bevágja a bölcsődébe, aztán megy a varrodába éhbérért. Apa, anya hajtják a pénzt, a gyerek meg a dadusnak mondja először, hogy mama. Hogy ez direkt? Na nem, hiszen még a homoszexuálisok is azért harcolnak, hogy házasodhassanak, hogy lehet itt családellenes a hangulat?
Az is csak a véletlen számlájára írható, hogy itt minden külföldi cég tejben-vajban fürdik: maximális adókedvezmény, munkahelyteremtő hozzájárulás, a profit akadálytalan kivitele. A hazai vállalkozónak mindez nem jár, mert… Mert nem jár. Nem elég hatékonyak, adót csalnak, feketén dolgoznak, és folyton sírnak. Most ugyan beígértek nekik néhány milliárdot, de ez az ígéret hónapok óta csak ígéret, miközben csőd a küszöbön. Hogy a magyar vállalkozót miért nem támogatja a magyar kormány, akár erején felül is, ne kérdezgessük folyton. Örüljünk, hogy megvehetjük a plazmatévét, mert a külföldi bankokat éppen most tömi ki a kormány pénzzel, hogy kapjunk még egy kis áruhitelt. Hát nem rendesek? Szó nem igaz abból, hogy a bankok a lakásunkra pályáznak.
A magyar népesség nemcsak fogy, többfajta halálokban élen jár a világban. A Gyurcsány-kormány huszáros reformmal, sokkal hatékonyabb gyógyítást ígért a magyar betegnek. A reform sikerült: az orvosok elhagyják az országot, ápolónő nincs, a műtétek elmaradnak, gyógyszert, kötszert, vécépapírt a beteg visz magával, a mentő vagy jön vagy sem, a koraszülötteknek nincs inkubátor, műszer, visszajött a „divatba” a vérmérgezés; ki tudja, hány halottja van eddig a káosznak. Aki azt mondja, hogy ez a halál reformja, hazudik. Székely miniszterről minden lepereg: az egészségügyben minden példaszerűen és nagyszerűen működik. Mint a falurombolás. A szomszédunkban a géniusz vízzel árasztotta el a településeket. Nálunk egy fizetett városi gerilla szerint falura nincs szükség, de ez magánvélemény. Ugyanis nemcsak falura, a falusi parasztra sincsen szükség. Amit a falu megtermel, bőven megvan az Auchanban meg a Tescóban nejlonból, guargumiból, dioxinból, némi büdös hússal. Minek a falu? Az állítólagos megtartóereje humbug, mítosz. A falu csak útjában van a plázák terjeszkedésének. Lássuk be, hogy a falusi iskola, posta, vasútállomás bezárása kifejezetten hasznos a jövő fogyasztójára nézve.
A jövő fogyasztójának nem kell sok ész. Bevásárlókocsi, vásárlás, fogyasztás. Ezért nem kell működtetni tagozatos iskolákat, nem kell tíz órában tanítani Az ember tragédiáját, nem kell helyesen írni, olvasni vagy számolni tudni. A kasszánál kódleolvasó van, a tévében meg nagyjából egyforma a szókincsük a celebeknek, mi kéne még? Az egyházakat pedig nem zaklatják, hanem szépen kérik, hogy ne bolondítsák az egyszerű embereket. A hívő ember csak rosszat tesz a demokráciának: szolidaritás meg jámborság, a tízparancsolat szerinti élet, minek? Ez nem hasznos a jövő emberének. A rendőrség nem azért veri szét a tüntetéseket, mert elfogult. A nép érdekében teszi, hogy bizonyos felforgató csőcselék elemek ne zavarják a békésen sörözgető és tévénéző polgárokat. A cigány–magyar ellentéteket sem akarja a beavatkozásával tovább szítani. Szó sincs itt arról, hogy azt akarnák, hogy a magyarok húzzák a rövidebbet. Csupán pozitív diszkriminációban részesítenek egy kisebbséget. Ami az Európai Uniónak tetszik. Minden más csak rosszindulatú képzelgés, összeesküvés-elmélet.