Nincs ára a hulladéknak

Veszélybe sodorta a hulladékok szelektív gyűjtése és hasznosítása területén Magyarországon elért eredményeket a gazdasági válság, amelynek következtében az ágazat működése szempontjából meghatározó másodnyersanyagok iránti kereslet töredékére zuhant az elmúlt hónapokban – állapították meg a Hulladéksors szakmai folyóirat által szervezett sajtóbeszélgetés résztvevői.

Millió tonnák, százmilliárdok. A hulladékgazdálkodás területén dolgozó magyarországi cégek ellehetetlenülése azért is hatalmas probléma, mert ezek éves szinten együttesen – egyebek mellett – mintegy 1,2 millió tonna vas-, 480 ezer tonna papír-, 150 ezer tonna nemvasfém- vagy színesfém-,
40 ezer tonna műanyag-, valamint 22 ezer tonna akkumulátorhulladékot gyűjtenek be és készítenek elő a hasznosításra. Eközben az iparág forgalma ma már jóval meghaladja a 200 milliárd forintot.

Vészhelyzet a hulladékgazdálkodásban címmel sajtóbeszélgetést szervezett a Hulladéksors szakmai folyóirat a napokban. A beszélgetés apropóját az adta, hogy a gazdasági válság már-már kilátástalan helyzetbe hozta a hulladékok szelektív gyűjtését és hasznosítását Magyarországon. Ennek egyik jele, hogy az ágazatot érintő másodnyersanyagok iránti kereslet töredékére esett vissza az elmúlt három hónapban, és az áruk olyan alacsony szintre zuhant, hogy az már önmagában nem elegendő a szelektív hulladékgyűjtés és a hasznosítás finanszírozására. A réz tonnánkénti ára például négy hónap alatt 8095 dollárról 3580 dollárra, míg egy tonna vasfém ára 995 dollárról 270 dollárra zuhant. Mindez azzal fenyeget, hogy amennyiben nem történik változás, az ágazatban dolgozó cégek nem fogják tudni elszállítani az elkülönítve gyűjtött hulladékot, főként, ha kisebb mennyiségekről van szó. A szakértők véleménye abban megoszlik, hogy a jelenlegi folyamatok mennyire lehetnek tartósak, az azonban biztos, hogy a gazdaság többi szektorának magára találásától is függ, mikor indulnak a nyersanyagárak ismét emelkedésnek, illetve milyen szinteken stabilizálódhatnak.
A szelektív hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás finanszírozásának ellehetetlenülése magával hozza a szelektíven gyűjtött és hasznosított hulladékok (papír, műanyag, üveg, fém) mennyiségének csökkenését, a lerakókban ártalmatlanított hulladékok mennyiségének és arányának növekedését. Veszélybe kerül az országos és az Európai Unió felé vállalt hulladékhasznosítási célok teljesítése is. A gazdasági válság miatt negatív folyamatok egész sora indulhat el. Széthullanak a több év alatt felépült beszállítói és inverz logisztikai rendszerek, csökken a felépült üzemek kihasználtsága, a működés hatékonysága pedig romlik. A hazai hulladékkezelő ágazat fejlődésének megtorpanása esetén növekszik annak a kockázata, hogy a magasabb hozzáadott értéket előállító hasznosítási technológiákat nem sikerül Magyarországon meghonosítani, s az idehaza szelektíven öszszegyűjtött hulladék jelentős részét a nemzetközi konjunktúra újraindulását követően is alacsony feldolgozottsági fokon fogják kiszállítani az országból hasznosítási céllal. Emellett elbocsátások lesznek a hulladékgazdálkodási szektorban, az adó- és járulékbevétel pedig csökken a központi költségvetés számára. Ez azért sem elhanyagolható, mert jelenleg a hulladékkezelő ágazat egyes cégeinek adó- és járulékbefizetéseinek összege éves szinten meghaladja a négyszázmillió forintot – hangzott el a beszélgetésen, amelyen a feldolgozók képviselői, Balatoni Henrik, a Fe-Group Invest Zrt. vezérigazgatója, Haag János, a Duparec Kft. ügyvezető igazgatója, Sárosi Eszter, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója, Vincze Gábor, a Fémszövetség elnöke, az Inter-Metal Recycling csoport tulajdonos-ügyvezetője és Viszkei György, az ÖKO-Pannon Kht. ügyvezető igazgatója vettek részt.