Szegényes karácsonyi készülődés zálogcédulával

A belvárosi zálogfiókban éltes, szemmel láthatóan alkoholista asszonyság ücsörög türelmetlenül. Kérdésünkre, hogy mit szeretne elzálogosítani, és hogy a szeretet ünnepére költené-e a kapott összeget, nem hajlandó felelni. Ám esete egyedi, a legtöbben azért keresik fel a zálogházakat ilyentájt a gyors kölcsön reményében, hogy szeretteiknek kedveskedhessenek karácsonyra. Már, ha még van mit beadniuk.

A józsefvárosi „zaciba” fiatal lány lép be sietve – talán először jár hasonló intézményben. Amikor kilép, kérdezzük, jól gondoljuk-e, ám csak biccent, érezhetően kínos erről beszélnie. Tovább várunk. Jó ideig állunk a hideg decemberi esőben, amíg új kuncsaft keresi fel a fiókot – idős hölgy érkezik lassú léptekkel. Érdeklődésünkre ő sem szeretne válaszolni, s miután végzett, is csak annyit mond: „kell a pénz”; szemmel láthatóan szégyelli, hogy idáig jutott. Néhány budapesti zálogházat felkeresve hamar körvonalazódik a kép: a gazdasági válságnak (is) köszönhetően mára szép lassan értékeiből is kifogyott a nép. A fiókok előtt nem állnak tömött sorokban a záloghitelre várók, noha évek óta erősebb a forgalom a zálogházakban november, december folyamán, ezúttal azonban közel sem akkora a forgalomnövekedés, mint korábban.
Klapka György, a Klapka Üzletház Kft. tulajdonosa szerint karácsony előtt mindig nagyobb a behozatal, januárban pedig a kivét.
– Az itt kapott pénzből veszik meg az emberek az ajándékot és a töltött káposztához valókat – magyarázza az üzletember. Megtudjuk tőle, hogy az idei sláger a jegygyűrű és a családi porcelánkészlet – valószínűleg az utolsó értékek vándorolnak lassan a zaciba. A zálog a leggyorsabb, ugyanakkor a legdrágább kölcsön (évi 48 százalék a kamata), ám a záloghitel kifizetésekor nem kérdeznek semmit, ki, mire költi a kapott összeget.
A recesszió hatásaként a Klapka üzletházban az aranyforgalom nőtt leginkább, mert az ügyfelek úgy érzik, nem ér már semmit a pénz. De Klapka György figyelmeztet: az arany ékszer nem jó befektetés, hiszen a 18 karátos nemesfém aranytartalma mindössze 7,50 gramm kilogrammonként, a többi rész hozzáadott egyéb fém, ezért csak a színarany biztos beruházás. Persze, aki a zálogházba megy, ritkán rendelkezik akkora tőkével, hogy aranytömböket vásároljon. – A műtárgy és antikvitás forgalma nagyon alacsony, ezekre a tárgyakra ugyanis egyszerűen már nincs is kereslet – mondja búcsúzóul Klapka György.
– Jelentős hatása nincs a gazdasági válságnak a zálogforgalomra, de a recesszió miatt hosszú távú következményekre számítunk – elemez Jánváry Krisztián, a Bizományi Kereskedőház és Záloghitel (BÁV) Zrt. értékesítési és marketingvezetője. Hozzáteszi: a zálog igazából akkor működik jól, ha a gazdaság is prosperál, és az emberek hisznek abban, hogy vissza tudják majd váltani a zálogba helyezett értékeiket. Ez jelenleg nem így van, ezért a BÁV jövőre sem vár kiugró eredményt.
Pár metrómegállóval odébb sem irigylésre méltó a helyzet. Tavaly ilyenkor még egymillió forint forgalmat bonyolítottak naponta az Aczél 3 Kft. József körúti zálogfiókjában, idén ennek csak a fele folyik be. Erdős Imre, a cég alkalmazottja is arról panaszkodik lapunknak, hogy jelentősen csökkent a zálogfiók eladása, míg az ügyfelek zálogosítási hajlama jó, ha átlagos – nemigen tudnak már mit beadni, állapítjuk meg.
A zacit látogatók között azonban a kisnyugdíjasok mellett mára feltűntek a vállalkozók is – tudjuk meg –, ami mindenképpen a szegénység általánossá válását bizonyítja.