Elúszó nyugdíjasévek

A magyar nyugdíjpénztárak bukták a legnagyobbat a válság miatt a kelet-közép-európai régióban. Igaz, hogy a lengyelek idős- korukra félretett pénzéből körülbelül hatmilliárd euró párolgott el a pénzügyi válságban, ám hazánk 2,2 milliárdos mínusza egy főre vetítve még mindig nagyobb veszteséget jelent. A régió többi hét országának lakosai együttesen kevesebbet buktak, mint a hazánkban elveszett pénz fele.

Körülbelül kilencmilliárd eurót emésztett fel eddig a pénzügyi válság a nyugdíjra félretett pénzekből a kelet-közép-európai országokban 2007 és 2008 augusztusa között a román Primm biztosítási lap számításai szerint. A kilencből egyedül Lengyelországnak 5,95 milliárdot sikerült elveszítenie, a második helyen pedig 2,21 milliárdos mínusszal hazánk áll. Ebből 1,49 milliárdot a kötelező, 722 milliót pedig az önkéntes pénztárak vesztettek el. Csak a nagyságrendek érzékeltetése végett: a harmadik Csehország 210 millió eurót, vagyis a magyar érték tizedét bukta el a válság első évében. A maradék, valamivel több mint hatszázmilliós veszteségen Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Bulgária és a három balti állam osztozik. Bár pontos adatok még nincsenek, de a Világgazdaság információi szerint a hazai pénztárak 15-20 százalékos vesztességgel zárták 2008-at, ez pedig azt jelenti, hogy a 2008-ban befizetett 350 milliárd forintnyi tagdíj teljes egészében köddé vált.
Ráadásul a régiós veszteséglistán elfoglalt második helyünk csupán csak annak köszönhető, hogy a lengyel piac jóval nagyobb, mint a magyar. Ha azt vesszük górcső alá, hogy a teljes tőke hány százaléka vált semmivé, akkor 20 százalékos veszteséggel messze elhúzunk a mezőnytől, mivel a lengyeleknél is jóval kevesebb, 14 százalék a veszteség teljes tőkéhez mért aránya.
A román lap szerint a hatalmas magyar bukás hátterében az áll, hogy a pénztáraink túl sokáig tartottak ki a kockázatos befektetések mellett. A szerző szerint a gyenge szabályozás nem tudta megakadályozni őket a túlzott kockázatvállalásban. Ezt az állítást Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője cáfolta, és kijelentette: nem a pénztárak gazdálkodásával és a szabályozással van a probléma, az eltérő veszteségek a nyugdíjrendszerek különbségeiből fakadhatnak.