Erdei biztosan világbajnok marad

Előfordult már a boksztörténelemben, hogy valaki átesett a súlyhatáron, de magyar ökölvívóval kapcsolatban, komoly tétért, vb-címért folyó derbi előtt még soha. Tegnap délután háromkor aztán a magdeburgi kaszinóban, majd két óra múlva a szállodában sem tudta hozni a 79,378 kilós határt Jurij Barasjan, így a mai mérkőzéstől függetlenül Erdei Zsolt maradt a WBO szervezet félnehézsúlyú világbajnoka. Nagyközépsúlyban viszont Balzsay Károlyért még érdemben izgulhatunk, de azért Madár se kapjon ki a „dagadt” ukrántól

Kokó otthon küzd. Erdeiék derbijének maga a WBO elnöke, Francisco Valcarcel lesz a főellenőre (supervisora), Balzsayékénak pedig Luis Perez. Ezt csak azért említjük meg, mert Kovács István, a világszervezet európai alelnöke, amióta ellenőrködik, mindig közreműködött ebbéli minőségében a magyarok címmérkőzésein, ezúttal viszont otthon maradt. Hogy miért? Mint ismert, ma kerül sor a MOB közgyűlésére, és egykori kiválóságunk kandidált az elnökségi tagságra. Választania kellett, s neki most ez volt a fontosabb. Ám mivel Valcarcel a héten Magyarországon járt, Kokó mindent megbeszélhetett vele a mai gálától kezdve az augusztusi, Budapestre tervezett WBO-kongresszusig.

A szikrázó téli napsütésben sorra haladtunk el az autópályán a komoly német történelmi városok, Drezda és Lipcse mellett, már Hallénak és Riesának is örültünk volna, mert arra gondoltunk, miért is kellett Magdeburgba elvinni a magyar (profi) ökölvívás történetének egyik legfontosabb gáláját. Aztán Szász-Anhalt tartomány 250 ezer fős székhelyétől pár kilométerre a rádióban felcsendült a Survivor együttes örökbecsű száma, az Eye Of The Tiger, s mindjárt jobb kedvre derültünk. Ez volt ugyanis Dariusz Michalczewski bevonuló zenéje, s rájöttünk, a jó bunyóért, komoly tétért akármilyen messze érdemes elutazni, még a Budapesttől kilencszáz kilométerre eső Magdeburgig is. Amelynek külsejére sajnos a több mint ezerkétszáz évvel ezelőtti megalapítása (805) óta a közelmúltbeli, negyvenesztendőnyi NDK-éra nyomta rá a leginkább a bélyegét.
A kaszinót magában foglaló bevásárlóközpont sem szépségével tűnt ki, de egyrészt közel van a versenyzők szállodájához, másrészt egy segítőkész ajtónálló messziről integetett: ha a mérlegelésre vágyunk, hozzá csatlakozzunk. Csatlakoztunk, s nem csalatkoztunk, bent a teremben pedig már minden a helyére került. A főszereplő sportolók, edzőik, hozzátartozóik (élükön Balzsay Károly tüneményes kislányával, Hannával), az újságírók, szekrénnyi biztonsági emberek, hivatalos tisztviselők otthonos környezetet biztosítottak a megszokott aktushoz.
Amely azonban rögtön az elején ritka fordulatot vett. Azzal még minden rendben volt, hogy Erdei Zsolt, a WBO-szervezet félnehézsúlyú világbajnoka szemmel láthatóan szálkásan, 78,5 kilóval állt mérlegre, azzal viszont már korántsem, hogy ukrán kihívója, Jurij Barasjan egy kiló negyven dekával átesett a súlyhatáron! Miközben az érintett kissé bamba arccal a szállodabeli mérlegre hivatkozott, a mi Madárunk így kommentált: „Mindegyik ezt mondja, egyébként meg két óra alatt simán leadja, fut egy kicsit, szaunázik és kész.” Amíg ez kiderült, mázsáltak a hatmérkőzéses gála további szereplői is, a másik, nagyközépsúlyú vb-címderbi résztvevői, az övet birtokló Gyenyisz Inkin és a kihívó Balzsay Károly dekára azonosan, 75,8 kg-mal. A döntetlen ma a ringben már nem nekünk kedvezne… Tudja ezt honfitársunk is, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy bízik a győzelemben, s azt se bánná, ha az ő arcán is meglátszana a küzdelem nyoma. Egyrészt már most is vannak rajta hegek, másrészt még mindig igen kölyökképű, pedig júliusban betölti a harmincat.
Karesz élete meccsére és pénzdíjára készül, Erdei Zsolttal viszont először fordul elő, hogy kevesebbet kap egy vb-derbiért, mint az előző alkalommal, pedig a szerződésében a folyamatos növekedés szerepel. Klubvezetői hímezés-hámozás után már ennek sem örült, hát még, amikor megtudta, hogy jóslata ellenére Barasjan a szűk másfél kiló pluszból csak felet adott le, így hivatalosan is átesett a súlyhatáron, ez azt jelenti, hogy Madár mindenképpen világbajnok marad; ha ne adj’ isten kikap, csak a mérlege romlik. A kedve már úgyis elromlott: „Kissé furcsállom, hogy Barasjan nem tudott lefogyni, ha nagyon akarok, én ennyi idő alatt három kilót is leadok. Nem tagadom, csalódott vagyok, de ettől még szombaton bunyózunk egy jót.” Vagy rosszat, ráadásul kellemetlen szájízzel. Szántó Imre, a kiváló tréner a helyszínen hallva a történteket, ennyit mondott: „Hát milyen sportember ez?” Olyan, amilyet az Universum hozott.

A gála programja. 1. Igor Mihalkin (orosz, 6-0)–Szergej Belosapkin (orosz, 7-2), félnehézsúly, 8 menet. 2. Bedák Pál (magyar, 1-0)–Laurent Balmau (román, 0-0), légsúly, 4 menet. 3. Dimitri Sartison (német, 23-1)–Vaszilij Andrijanov (orosz, 7-17), nagyközépsúly, 8 menet. 4. Robert Stieglitz (német, 33-2)–Dmitri Protkunas (észt, 10-27-1) félnehézsúly, 8 menet. 5. 5. Gyenyisz Inkin (orosz, 34-0)–Balzsay Károly (magyar, 19-0), nagyközépsúly, 12 menet a WBO vb-címéért. 6. Erdei Zsolt (magyar, 29-0)–Jurij Barasjan (ukrán, 25-4), félnehézsúly, 12 menet.