Azt maguk a Rail Cargo Austria (RCA) vezetői sem tagadták, hogy a nemzetközi botrány ellenére érvényesnek tekintik az osztrák állami vasút és a sehol sem jegyzett magyar betéti társaság csaknem kétmilliárd forintos szerződését. A MÁV Cargo adásvételének bejelentésekor tavaly decemberben Günther Riessland, az osztrák vasúti szolgáltató igazgatósági tagja lapunk kérdésére azt mondta, hogy bizonyos ügyletek során szükség van tanácsadók szolgálatainak igénybevételére. Leszögezte, hogy ezeknek a tanácsadóknak heteken belül kifizetik a sikerdíjat.
Lapunk információi szerint azóta meg is érkezett a – mai forint-euró kurzus szerint már kétmilliárd forint értékű – 7,1 millió euró a Geuronet Bt. számlájára. Az osztrák állami cég annyira nem tartotta aggályosnak Gulya András szerepeltetését, hogy a tárgyalások utolsó szakaszában – amikor az Európai Unió versenyhatóságának kívánságára el kellett távolítaniuk a vevői konzorciumból a Győr– Sopron–Ebenfurti Vasút (GySEV) Zrt.-t. – ismét támaszkodtak a tanácsadó szolgálataira.
Az RCA vezetőinek ragaszkodása a magyar lobbistához azért szorul magyarázatra, mert a Format osztrák hetilap tavaly februári közlése után mind Bécsben, mind Budapesten hatósági vizsgálatok indultak a Cargo-lobbi ügyében. A magyar rendőrség és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csaknem egy éve sikertelenül vizsgálja a lapértesülés igazságtartalmát, amely szerint a Geuronet Bt. szereplése csupán elfedi azt a tényt, hogy a pénzt magyar politikai pártoknak szánták a pályázat kedvező elbírálása érdekében. Bartha László, az NNI szóvivője lapunknak korábban azt mondta, hogy befolyással való üzérkedés miatt ismeretlen tettes ellen nyomoznak a Fővárosi Főügyészség fokozott felügyelete mellett, ám gyanúsítottjuk egyelőre nincs. Az eljárás érdekeire hivatkozva nem kívánt részleteket közölni arról, hogy Gulya András milyen tanácsokkal látta el a Rail Cargo Austriát. Az NNI vizsgálatának nem része, hogy a mintegy kétmilliárd forintos sikerdíj arányban áll-e a vételárral. A nyomozás nem terjed ki Gulya szakképzettségére, korábbi tevékenységére és kapcsolatrendszerére sem – tette hozzá Bartha. Az egyik internetes közösségi oldalon lévő adatlapja szerint Gulya András közeli kapcsolatban áll politikai és gazdasági szereplőkkel, s ott szereplő állítása szerint bármit el tud intézni. A Format cikkének megjelenése után a magyar politikai és gazdasági körökben is közismert Gulya Andrással egyszeriben senki sem vállalta az ismeretséget. Mind a MÁV, mind a gazdasági tárca tagadta, hogy Gulya lobbizott volna az RCA érdekében. Vizsgálódott a hazai lobbitevékenységet felügyelő igazságügyi hivatal, s megállapították, hogy a Geuronet Bt. nem hivatalosan bejegyzett lobbiszervezet, így nem is végezhet ilyen tevékenységet.
A Geuronet tanácsadói munkája szakemberek szerint azért is magyarázatra szorul, mert az RCA– GySEV konzorcium olyan árat ajánlott, amely több tíz milliárd forinttal megelőzi a pályázaton második és harmadik helyezett cégek ajánlatát, vagyis szoros versenynek nyoma sem volt. Ha eleve ilyen vételárat gondolt kifizetni a Rail Cargo Austria, nem volt szükség lobbitevékenységre, így sikerdíjra sem – vélik a szkeptikusok.
A Geuronet-ügy még le sem zárult – nem tudjuk, mire fordítja majd a kapott pénzt a betéti társaság –, máris újabb botrány körvonalazódik az RCA és a MÁV Cargo kapcsolatában. A Der Standard osztrák napilap szerint ugyanis az osztrák vasút, az Österreichische Bundesbahn (ÖBB) használja majd azokat a mozdonyokat és vagonokat, amelyeket a privatizációs szerződés szerint a MÁV Cargo fejlesztésére kötelezően fordítandó összeg első részletéből vettek. Alig hét héttel azután, hogy az osztrák vasút szállítmányozási cége, a Rail Cargo Austria AG megvásárolta a MÁV Cargo Zrt.-t, máris borús a hangulat az anya- és a leányvállalat között – írta tegnapi számában a lap. Az ok a vételi szerződésnek abban a passzusában rejlik, amelyben az RCA a 102,5 milliárd forintos vételáron felül öt év alatt 43,5 milliárd forintnyi fejlesztésre vállalt kötelezettséget. A lap információi szerint a pénzt beruházási javakra kell költeni. Úgy tudja, hogy a szerződéses kikötésnek megfelelően az első részlet, 8,7 milliárd forint társasági hitel formájában meg is érkezett decemberben, s a MÁV Cargo 19 mozdonyt és ötven tehervagont vásárolt rajta. De nem a Siemensnél vagy más gyártócégnél, hanem az ÖBB Technisches Servicesnél, amelynek 51 százalékos tulajdonosa maga az RCA. (A részvények fennmaradó része pedig az osztrák vasút személyszállító vállalatához tartozik.) Innentől válik igazán izgalmassá az ügy, a MÁV Cargo ugyanis az RCA-hitelből vásárolt mozdonyokat és vagonokat azon nyomban lízingbe adja az ÖBB-nek. Ennek fejében rendszeres lízingdíjban részesül az anyavállalattól, a pénz azonban nem marad nála, mert abból kell fedeznie a társasági kölcsön költségeit – állítja a Der Standard, hozzáfűzve: egyáltalán nem meglepő, hogy a magyarokból nem vált ki viharos ujjongást a pénz ilyesfajta körforgása.
A MÁV Cargo szóvivője csak annyit erősített meg a lapnak, hogy az RCA valóban átutalta a 8,7 milliárd forintot, s azon 19 mozdonyt és ötven vagont vásároltak. Ám adós maradt annak megválaszolásával, hogy hol szerezték be az eszközöket, illetve miért adták őket lízingbe az ÖBB-nek. Az ÖBB-nél és a Rail Cargo Austriánál sem nyilatkoznak a tranzakcióról. RCA-körökben mindazonáltal élesen visszautasítják azt a felvetést, amely szerint a tranzakció valójában csupán látszatügylet, s a magyar leányvállalatnak a könyvelésben feltüntetett értéken és az eszközök amortizációján túlmenően semmi haszna nincs belőle. A fejlesztési beruházás második részlete az idén esedékes, az előkészítés már megkezdődött.
origo.hu
Szánalmasan sikertelen lett Magyar Péter akciója, alig néhány százan tüntikéztek
