Határátlépés

A gázai háború napjaiban Izraelt megrázta egy palesztin nőgyógyász egyenes adásban közvetített tragédiája. Olyan embert ért csapás, aki egész életével a palesztin és az izraeli nép közötti kölcsönös megértésért szállt síkra. Ettől a megrázó eset sem tudja eltántorítani.

Kellemes volt az idő a kirándulásra. Azokban a januári napokban tavasziasan sütött a nap, szabad szemmel is messze el lehetett látni. Az izraeliek felkerekedtek a Gázát övező dombtetőkre. A felkészültebbek hoztak kempingszéket és -asztalt, amelyre azonnal kikerült a harapnivaló. Így kényelmesen, akár távcsövön keresztül követhették az izraeli hadsereg akcióit. „Ott becsapódott egy lézerirányítású rakéta, amott pedig, mint valami tűzijáték, fehér foszforos bomba hullt a városra. Ez az igazi panorámamozi, amelyben háborús film megy, ráadásul a mieink győznek. Páratlan! – így ajánlhatták a kirándulók ismerőseiknek a kihagyhatatlan élményt. – Ne halogassátok, menjetek ki holnap, mert bármikor befejeződhet!”
Egy magaslatról Izeldin Abuelas palesztin orvos házát is láthatták, a négyemeletes lakóépület ott áll a Gáza város északi részén szétterülő Dzsabalija menekülttábor legszélén. Az izraeli tankok amint átlépték a határt, rögtön tüzelési helyzetbe rendeződtek az épülettől távolabb, így akadályozták meg, nehogy valaki Izrael felé próbáljon meg kitörni az ostromgyűrűből.
Az ötvenöt éves nőgyógyász a háború napjaiban a családjával gázai lakásukban maradt. Pár hónapja vesztette el feleségét, aki rákban halt meg. Hiába volt különleges határátlépési engedélye Izraelbe, gyermekeit úgysem vihette volna magával. Abuelas doktor ismert és elismert orvos volt a zsidó államban, ahol ugyanúgy praktizált, mint Gáza városban, itt nőgyógyászok képzésében vett részt. Bersébában egy anyaotthon munkatársaként olyan izraeli nők fogamzásképességével foglalkozott, akik korábban nem estek teherbe. Ragyogó eredményeket ért el. Izrael egyik legnagyobb egészségügyi intézményében, a tel-avivi Tel Hasomer kórházban is volt állása, kollégái mindenütt kedvelték. Gázában viszont meg is kapta a Hamász-pártiaktól: „Te azért dolgozol, hogy a zsidó asszonyok gyermeket szüljenek, akik katonaként a mi gyerekeinket ölik meg!”
Izeldin nemcsak azért volt megszokott vendége a különböző izraeli tévéadásoknak, mert kiválóan beszélt héberül, hanem politikai nézetei is érdeklődésre tartottak számot – írta a Reuters brit hírügynökség. Gázai palesztinként békepárti volt, elítélt mindenféle erőszakos cselekedetet. Egész életével azt példázta, hogy a két nép között nem lehet más megoldás, mint a békés egymás mellett élés.
Az izraeli médiából számos barátja volt Izeldinnek – számolt be a BBC. Így fordulhatott elő, hogy Slomi Eldar, az izraeli 10-es csatorna katonai kérdésekkel foglalkozó munkatársa megkérte a doktort, hogy ott élő tudósítóként a palesztinok szemszögéből adjon jelentést a gázai helyzetről. A háború napjaiban az esti híradóban mobiltelefonon felhívták a palesztin orvost, mondja el, milyenek az életkörülmények a városban.
Ez történt január 16-án, pénteken este is. A 10-es csatorna műsorvezetőnője megszakította a híreket, és jelezte, hogy Abuelas doktor van a vonalban. Slomi Eldar, aki szintén a stúdióban ült, kezében mobiltelefont tartott, amelyet kihangosítottak. Ám ekkor nem helyzetértékelést hallottak, hanem zavart jajveszékelést, rimánkodást, halálhörgést. A nézők Izeldin Abuelas hangját hallották, amint az őrület határán – arab és héber nyelven felváltva – a következőket ismétli: „Istenem, a lányaim! A lányaim, Allah! Megölték őket… Istenem, megölték a gyermekeimet…Valaki jöjjön ide, kérem… Mit csináltatok velük?! Istenem! Jöjjön ide valaki! […] Slomi, segít nekünk valaki?!”
Egyenes adásban három és fél percig tartott a doktor jajveszékelése. A barátja, a könnyeivel küszködő Eldar ekkor felállt: „Nem tudom letenni. Nem tudom letenni” – ismételgette, és telefonjával kiment a stúdióból. Az újságíró gyorsan megszervezte, hogy a család további sérültjeit áthozzák Izraelbe kórházi ellátásra. Ez volt az egyetlen eset, amikor a háború napjaiban az izraeli hadsereg megnyitotta a határt a palesztin sebesültek előtt, Abuelas kórházába, a Tel Hasomerbe szállították őket.
Izrael jelentős részét megrázta a palesztin orvos tragédiája. Hiába volt a katonai akciónak az izraeliek között majd teljes körű támogatottsága, ez az egyenes adásban hallott horror elgondolkodtatta őket. Emberi lények élnek a fal túloldalán is. Valószínűleg nem mindenki terrorista, aki áldozatul esik a megtorló tűznek. A dombtetőről nézve a bombák elől szaladgáló kis emberkéknek hangjuk is van, ami a piknikezőkig, a háborút kukkolókig nem hallatszott el. Érzéseik, szeretett családtagjaik, fájdalmuk is van. Azért tudott ez a megrázó történet különösen hatni, mert olyan Izraelben elfogadott ember vált az áldozatává, aki hozzájárult ahhoz, hogy számtalan zsidó nő életet adjon olyannyira akart és várt gyermekének.
Izeldin Abuelas három lányát és unokahúgát vesztette el akkor, amikor lakásának egyik szobáját izraeli tanklövedék találta el. Később részletesen beszámolt az esetről. Annak a napnak a délutánján két tank megindult a ház felé. A lányok idegesek lettek, és szóltak az apjuknak. A doktor – izraeli kapcsolatait felhasználva – telefonon felhívott valakit, aki elérte, hogy a páncélosok visszahúzódjanak. Abuelas épp azon viccelődött, hogy ő bármit képes elintézni a gyerekek biztonságáért. De egy tank visszatért, és a háztól úgy kétszáz méterre megállt.
A lányok – a 20 éves Biszan, a 15 esztendős Mayar, a 14 éves Aya és unokatestvérük, a 17 éves Nur – most már nem törődtek vele, a szobájukban a papa ünneplésére süteményt szolgáltak fel. Abuelas épphogy kilépett a helyiségből, amikor az izraeli tank két lövést adott le a házra. Az egyik lövedék telibe találta a szobát. A lányok azonnal meghaltak. A lakásban tartózkodó másik unokatestvérük, a 13 esztendős Guida súlyos sérüléseket szenvedett, az orvos testvére, Nasszer is megsebesült.
Az izraeli hadsereg a szokásos védekezését fogalmazta meg: az egységeikre lőttek a házból vagy annak környékéről. Abuelas doktornak továbbra is meggyőződése, hogy a két ellenséges nép közt csak a megbékélés jelenthet megoldást. Folytatni akarja munkáját Izraelben. A Le Monde francia napilap tudósítójának mutatott egy képet, amely pár évvel ezelőtt készült: ő és Jehud Barak jelenlegi izraeli hadügyminiszter van rajta. „Ha találkozik vele, tegye fel neki a kérdést: miért?”
A Tel Hasomer kórházban egy nappal később tartott sajtóértekezletén egy izraeli asszony, akinek három fia szolgál a zsidó hadseregben, felállt, és Hamász-propagandával vádolta meg az orvost. „Maguknak [palesztinoknak] mind szégyenkezniük kellene, ugyanis tudniuk kell, kit bújtatnak a házukban!” – ismételte meg az anya a hadsereg álláspontját. Izeldin Abuelas válaszolt neki: „Lányaim mind békét akartak. Mondjon egyetlen okot is, amiért meg kellett ölni őket.”