Nabucco-csúcs: láthatatlan eredmény

Bár a magyar kormányfő sikeresnek nevezte a budapesti Nabucco-csúcsot, mások szerint inkább az elkövetkezendő találkozók mutatják majd meg, mennyire volt eredményes a mostani egyeztetés. Egyelőre az tűnik biztosnak, hogy az év első felében az érintett országok aláírnak egy kormányközi megállapodást, s ezt követően egyeznek meg a gázt nyújtó államokkal. A vezeték finanszírozásának konkrét kérdései pedig csak ezután jöhetnek szóba.

Az egyik lehetséges gázszállító Türkmenisztánon kívül valamennyi résztvevő egyértelműen elkötelezte magát a Nabucco vezeték mellett a tegnapi budapesti csúcstalálkozón.
Fontosnak és sikeresnek értékelte az eseményt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki az esemény lezárását jelentő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „elmozdították a projektet az egy helyben állásról”.
Elmondása szerint a felek az ülés zártkörű részén abban állapodtak meg, hogy megtesznek mindent annak érdekében, hogy kormányközi megállapodás szülessen legkésőbb június közepéig a fogadó-, illetve tranzitországok között. Ezt követően megpróbálnak majd egy előzetes megállapodást kötni a forrásországokkal a szállítandó gázról. Mint mondta, ezenkívül egyetértés volt abban, hogy el kell érni: uniós forrásból finanszírozzák a projektnek legalább az első szakaszát, amely 200–300 millió eurót emészthet fel, összességében azonban a magyar kormányfő EU-s pénzből mintegy kétmilliárd euróra számít a program megvalósulása során.
Reinhard Mitschek, a Nabucco Nemzetközi Csővezeték Társaság ügyvezető igazgatója ugyanakkor úgy vélte, az egyik legfontosabb eredmény az, hogy a rendezvényt követően újabb tárgyalások lesznek, s ezek mutatják majd meg, valójában eredményes volt-e ez a mostani Nabucco-csúcs. Emellett azt emelte ki, hogy mind az Európai Beruházási Bank (EIB), mind pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) letette voksát a Nabucco mellett. A konferencia előtt ugyanis célként hangzott el, hogy a két európai pénzintézetnél elérjék a projekt előfinanszírozását, mivel az túl nagy pénzügyi kockázatot jelentene a beruházásban részt vevő energiaipari cégek számára.
Philippe Maystadt, az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke leszögezte, szívesen támogat minden olyan tagállamot és piaci szereplőt – ahogy tette eddig is –, amely Európa energiaellátásának diverzifikációját kívánja növelni. Ugyanakkor, mint fogalmazott, korai lenne még a végső válasz megadása, mivel az még sok mindentől függ, de elsősorban a kormányközi megállapodás minőségétől. – Nekünk arra van szükségünk, hogy az Európai Tanács is támogassa a Nabuccót – fűzte hozzá Maystadt. Kifejtette, amennyiben a feltételek megfelelőek lesznek, a szervezet akár a projekt 25 százalékát is finanszírozhatja.
Thomas Mirow, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke arról beszélt, hogy a pénzintézet mindig is támogatta az energiahatékonyságot, s a bank számára különösen „érdekesek” azok a vegyes beruházások, amelyben az állami és a magánszféra közösen vesz részt. A Nabucco esetében viszont még meg kell vizsgálniuk, megtérül-e a beruházás. – Ehhez szükség van a tranzitszerződésekre, a tarifákra és a műszaki paraméterekre – tette hozzá az elnök.
Ilham Aliyev, a forrásországként számba vett Azerbajdzsán elnöke ismét megerősítette: országa mindig is támogatta a Nabuccót. Ugyanakkor kijelentette, nem csupán nyersanyagot szeretnének eladni Európának, hanem ennél erőteljesebb ambícióik vannak. – Nem pénzügyi támogatásra van szükségünk. Olyan termelési színvonalat kellene kialakítanunk hazánkban, hogy nekünk se kelljen függenünk senkitől – mutatott rá, utalva az EU-tól várt technológiai transzferre, illetve a kutatás-fejlesztési támogatásra.
Motasam Keek, az iraki olajipari minisztérium államtitkára közölte, hazájában bőven rendelkezésre állnak felhasználható gáztartalékok.
– Irak egyre biztonságosabb, és nyitva áll minden olyan partner előtt, aki részt akar venni az ország újjáépítésében – hangsúlyozta.
Yagsigeldi Kakajev, a türkmén Állami Szénhidrogén Gazdálkodási és Hasznosítási Hivatal igazgatója viszont csak arra tért ki, országukban prioritást élvez a gázhálózat fejlesztése, valamint az új szénhidrogén-források kiaknázása, azt azonban egyszer sem említette, hogy Türkmenisztán is szállítóként csatlakozna a Nabuccóhoz, pedig az uniós projekt szintén forrásországként tekintett a közép-ázsiai államra. Kakajev ellenben kifejtette, Iránnal terveznek szorosabb kapcsolatot létrehozni, valamint az elképzelések alapján Kína irányába épülne gázvezeték Türkmenisztánból.
Matthew Bryza amerikai külügyi helyettes államtitkár arról számolt be, hogy az Egyesült Államok támogatja a Nabucco mellett az orosz indíttatású Északi, illetve Déli Áramlatot is. (Bryza pedig korábban arra figyelmeztetett, hogy a Déli Áramlat mellett, ha később készül el, nem lesz létjogosultsága a Nabuccónak.) A helyettes államtitkár nem zárta ki, hogy hosszú távon amerikai cégek is érdekeltté válhatnak a gázvezeték-projektben. Ezenkívül a csúcstalálkozón a már említett államok mellett elkötelezettségét erősítette meg Grúzia, Bulgária, Románia, Törökország és Egyiptom is.
– A csúcstalálkozó üzenete az, hogy a kormány is belátta az elmúlt néhány hónapban, hogy a Nabuccót elsődleges kérdésként kell kezelni a gázszállítás ügyében – mondta Balla Mihály, a Fidesz szakpolitikusa, amelyről a távirati iroda számolt be.
– Az Északi és a Déli Áramlat műszaki dokumentációja és számításai készen állnak, míg a Nabucco vezeték tervével mind műszaki, mind gazdasági szempontból gondok vannak – jelentette ki rádiónyilatkozatában Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz kormányfő sajtótitkára.