A forint meredek lejtmenetének kezdetéig a világgazdasági válság csak egyes csoportokat érintett érzékenyen Magyarországon: először a részvénytulajdonosokat, majd az építőiparban, gépjárműgyártásban elbocsátott dolgozókat. Ezután következtek a devizahitelesek, de kevesen gondolnak rá, hogy a forint leértékelődése nagyon gyorsan megjelenik az energiahordozók árában, s ennek következtében az inflációban. Innentől kezdve mindenkinek fájni fog – mondta lapunk kérdésére Pál Árpád, a Sal. Oppenheim (SO) privátbank magyarországi fióktelepének igazgatója. A magyar növekedés esélyei ettől kezdve még rosszabbak, mint eddig voltak. A devizahitelesek ugyanis bizonyára foggal-körömmel ragaszkodnak majd ingatlanjukhoz, ezért kifizetik az akár 50 százalékkal megemelkedett részleteket is, persze az egyéb fogyasztásuk kárára. Ez pedig a belföldi kereslet visszafogása révén, amely párosul a külső kereslet, azaz az export visszaesésével, tovább rontja a gazdasági növekedés esélyeit. Pál Árpád immár optimista szcenáriónak nevezte mind az idei 3-4 százalékos GDP-csökkenést, mind a jövőre tervezett mínusz 0,5 százalékos értéket.
Megbosszulta magát
a túlzó kihelyezési politika
A válság romboló hatásainak mérséklése érdekében fontos megismerni a világméretű folyamatok mozgatórugóit. Pál Árpád értékelése szerint tavaly falnak ütközött az irracionálisan túlzó fogyasztás által vezérelt gazdasági növekedés, amelynek egyik fő indoka a pénzintézetek túlzó, sokszor felelőtlen kihelyezési politikája volt. Eközben a nemzetállami hatóságok nem voltak képesek kontrollálni a globális pénzügyi folyamatokat. Ráadásul a pénzügyi szektorban megjelentek olyan termékinnovációk, amelyeket vagy nem tudtak, vagy nem akartak ellenőrizni az arra hivatott szervezetek. Ezen fejlemények közös eredménye a világméretű leértékelődés, amely egyes szakértők szerint már elérte a mélypontját, mások szerint még van lejjebb. Ami a jövőt illeti, feltételezhető, hogy a korábbi extrém fogyasztás jó darabig nem tér vissza, ezért lassabb lesz a gazdaság felépülése, és így a növekedés sokáig nem tudja majd elérni a korábbi szinteket.
A magyar kormány
nem örvend bizalomnak
A világgazdasági problémákat itthon külön országspecifikus bajok terhelik – mondta az igazgató. A rövid távú válságkezeléshez a jegybank és a kormány, a monetáris és a fiskális politika olajozott együttműködése szükséges. Ennek hiánya miatt ma sokan a jegybankot hibáztatják, pedig e viszonyban inkább a kormányzati oldal gyakran átgondolatlan, roszszul időzített kommunikációja és a késlekedése a meghatározó – mondta Pál Árpád. A kárhoztatott magas alapkamat nem oka a jelenlegi helyzetnek, hanem következménye, a mai forráshiány mellett a vállalatok finanszírozása alacsonyabb alapkamat mellett sem lenne könnyebb. A legutóbbi EU-csúcson történtek pedig azt bizonyítják, hogy a magyar kormány sem a régióban, sem a tágabb unióban nem örvend bizalomnak, s ennek következményei minden magyar állampolgárt egyaránt sújtanak, párthovatartozástól függetlenül.
Pál Árpád szerint ha rövidesen nem lesz kibontakozás, akkor nemcsak ez az évtized múlik el érdemi előrelépés nélkül, de a kármentésre rámehet a következő tíz év is. A magyar lakosság a tavalyi ősz, a válság első jeleinek megjelenése óta rendkívüli megfontoltságról tett bizonyságot – hangsúlyozta az SO igazgatója. Az euróvásárlások utóbbi napokban tapasztalható megugrását azonban utolsó figyelmeztetésként kell értelmeznie a kormánynak.
Az euróvásárlás az egyéni menekülési út kategóriájába tartozik, de jó tudnunk, hogy döntéseink áttételesen befolyásolják a makrogazdasági történéseket. Válság idején sokan valamilyen biztos befektetésbe szeretnék menekíteni a megtakarításaikat. Ilyen időkben felértékelődnek a konzervatív üzletpolitikát követő privátbankok szolgáltatásai. A kereskedelmi bankok szinte kivétel nélkül nehéz helyzetben vannak világszerte, mert kintlevőségeikhez nem, vagy nehezen jutnak hozzá, hitelt pedig drágán, vagy sehogy sem kapnak a bankközi piacon, s ha van forrásuk, akkor sem mernek kockázatos hitelkihelyezésbe fogni. Ezzel szemben a nagy magánbankok többségében csekély veszteségekkel vészelték át eddig a válságot – vélekedett az igazgató.
Ezek az intézmények sem rendelkeznek különleges piaci információkkal, de a szemléletük, a filozófiájuk eltér a pénzügyi szektor más szereplőiétől. Amikor pörög a piac, nem nagy „varázslat” egy forintból kettőt csinálni egy naptári éven belül. Egy 220 éve vagyonkezeléssel foglalkozó magánbank, mint az SO azonban arra törekszik, hogy a rábízott vagyon értékét évtizedekig, akár nemzedékeken át megőrizze, minden körülmények között. Mivel a bank konzervatív szemléletű, elsősorban a vállalt kockázat mértékére fókuszál, így képes rá, hogy a válság idején is stabil maradjon. Az SO nemcsak vagyonkezelést, hanem befektetési banki tanácsadást is végez, és ilyenkor fontos, hogy a két tevékenység között rengeteg szinergialehetőség nyílik.
Megrostálja a válság
a gazdaság szereplőit
A válság megrostálja a bankokat és a pénzügyi vállalkozásokat, s persze a gazdaság többi szereplőjét világszerte és idehaza is – mondta Pál Árpád. A világgazdaság dinamikus rendszer, semmi nem marad úgy, ahogy volt, ám ennek jó oldala is van. Miként hazánk néhány év alatt elveszítette térségbeli vezető pozícióját, úgy idővel vissza is szerezheti, ha olyan reformokat valósít meg, amelyekben nemcsak a költségvetés egyes alfejezeteit karcsúsítja, hanem hosszú távon is versenyképes gazdasági környezetet teremt. Ennek lényeges eleme lehet a jól képzett, ám nemzetközi összevetésben olcsó munkaerő. Ebből a szempontból – de csak ebből – hazánknak kedvez, hogy nem tagja az eurózónának, a szlovák munkaerőt például megdrágítja az euróban adott fizetés.
origo.hu
Fordulat a 16 éves, gyilkossággal gyanúsított lány ügyében
