Patthelyzet erőszakkal Madagaszkáron

Egyre mélyebb válságba merül Madagaszkár, az Afrika keleti partjainál fekvő, rendkívül szegény szigetország, ahol január eleje óta legalább százan vesztették életüket a politikai szembenállást kísérő összecsapásokban.

Marc Ravalomanana elnök tegnap közölte, hogy nem hajlik meg az ellenzék ultimátuma előtt, és nem fog lemondani tisztségéről, de kész népszavazást kiírni, ha erre van szükség a belpolitikai válság rendezéséhez. Az ellenzék vezetője, Andry Rajoelina szombaton négy órát adott az elnöknek arra, hogy önként távozzon a hatalomból. Azt állítja, hogy ő parancsol a hadseregnek, és immár ő irányítja az országot egy „átmeneti főhatóság” élén. Bár dinamizmusa miatt a francia szuperexpresszről csak „TGV” néven emlegetik, állításait nem feltétlenül támasztják alá a zendüléssel küzdő hadseregnek, a katonai rendészetnek, vagy a rendőrségnek a nyilatkozatai – bár már nem lojálisak az elnökhöz, még nem is soroltak be visszavonhatatlanul Rajoelina mögé. Az évtizedekig a szocializmus afrikai változata alatt nyögő Madagaszkár a 2002-ben hatalomra jutott Ravalomanana tevékenységének köszönhetően kezdett el ismerkedni a nyugati piacgazdaság „áldásaival”, ám a befektetések elsősorban az elit – benne az elnök saját – cégeinek prosperitását fokozták, az életszínvonal jottányit sem emelkedett. Az ország lakosságának hetven százaléka, mintegy 14 millió ember kevesebb mint napi két dollárból tengődik. Az olyan multik, mint a Rio Tinto vagy az Exxon térnyerése számukra áremelkedést hozott, nem egyebet. Az utolsó csepp a pohárban sokak számára az volt, amikor bejelentették: negyedmillió hektáros földterületet adnak bérbe a Daewoonak.
Rajoelina – aki szerint Ravalomanana magánvállalatként kezeli az országot – korábban a főváros, Antananarivo főpolgármestere volt, ám az elnök elleni kirohanásai miatt eltávolították. A 34 éves fiatalember eredetileg lemezlovas volt, most egy rádió-, illetve tévécsatornát birtokol.