A miniszterelnök-jelölt pontjaival a bokrosi úton jár

Alkotmányellenes lehet a Bajnai-csomag – állítja jogász szakértőnk. Bokros Lajos Alkotmánybíróságon elbukott tervéhez hasonlóan az adott évet érintő, év közben meghozott intézkedések nem adnak elegendő időt a lakosságnak, hogy magatartását az új törvények ismeretében alakítsa át. Gazdasági elemzők szerint a csomag elsősorban rövid távra koncentrál, a költségvetési hiány három százalék alatt tartását célozza a vártnál mélyebb recesszió mellett is.

MN-összefoglaló
2009. 04. 12. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közszolgálati és „történelmi” vasutassztrájkot fontolgatnak. Az új közszolgálati sztrájkbizottságot életre hívó Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) mai elnökségi ülésén dönt arról, miként tiltakozzon a közszférát érintő brutális megszorítások ellen. Bajnai Gordon kormányfőjelölt két évre fagyasztaná be a közszolgák bérét, véglegesen megszüntetné az idén „felfüggesztett” 13. havi juttatást, helyette „ösztönző kiegészítést” vezetnének be, amelyet a hiánycél teljesüléséhez és a GDP elvárt növekedéséhez kötnének. Úgy tudjuk, a PDSZ egy egységes közszolgálati sztrájk megtartását tartja szükségesnek ahhoz, hogy a szerinte alkotmányellenes, mintegy hétszázezer közalkalmazottat ellehetetlenítő terv ne válhasson valóra. Ebben az esetben a PDSZ minden közszolgálati szakszervezetet felkér, hogy csatlakozzanak az akcióhoz. „Történelmi” sztrájkot ígér Bajnai Gordonnak a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ), miután a lehetséges kormányfő „magáévá tette a Reformszövetség néven debütáló tőkés érdekcsoport megszorítócsomagját”, mely szerint ötvenmilliárd forintot vonnának el a MÁV-tól. Hogy a „történelmi” munkabeszüntetést miként kell érteni, a VDSZSZ alelnöke azt mondta: többé nem fordulhat elő, hogy kilenc napig sztrájkolnak, de nem érik el céljukat, mindeközben a kormány röhög a vasutasokon és a közvélemény céltáblájává teszi őket. Bárány emlékeztetett, a 2007 végén meghirdetett sztrájkjukkal a vasutasok megakadályozták az egészségbiztosítás privatizációját, a tiltakozás hatással volt a kórházi vizitdíj eltörlésére is, de hasonló siker volt a személyközlekedés leállításának megakadályozása a mellékvonalakon. (B. A.)


Alkotmányossági aggályok.
Erősen emlékeztet a Bokros-csomagra a most nyilvánosságra hozott Bajnai-megszorítások egy része, legalábbis ami az alkotmányossági és törvényességi megfontolásokat illeti – nyilatkozta lapunknak Cservák Csaba alkotmányjogász, a Független Jogász Fórum vezetője. Hangsúlyozta: a Bokros-csomag több mint húsz pontját nyilvánították korábban alkotmányellenesnek, mivel sértette a jogállamiság és a jogbiztonság elvét. – Törvényességi aggályok most is elsősorban azért merülhetnek fel, mert az adott évet érintő, év közben meghozott intézkedések nem adnak elegendő időt a lakosságnak, hogy magatartását az új törvények ismeretében alakítsa át – fogalmazott a szakember. Cservák kiemelte: alapvető fontosságú az elvárhatóság és a kiszámíthatóság elve, amelyhez mindenkinek joga van, ezzel pedig összeegyeztethetetlen a hektikus és gyorsan változó törvénykezés.

Szociális katasztrófa.
Rémisztők Bajnai Gordon tervezett intézkedései, amelyek hatására sok százezer család kerülhet reménytelen helyzetbe – jelentette ki korábban Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke. Szerinte a megszorítások az alsó középosztályt, az alacsony jövedelműeket és a nagycsaládosokat sújtják, rengeteg embert többszörösen sújtanak az elvonások. Michalovits Ervin, a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke úgy látta, a nyugdíjkiszámítás módszerének megválasztatása összességében tízmilliárdokat vonna el az érintettektől.

900 milliárdos elvonás.
Egyelőre bizonytalan, hogy lesz-e elegendő politikai támogatás Bajnai Gordon tegnap ismertetett megszorító intézkedései mögött – fogalmazott lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője, aki szerint a jelenlegi helyzetben sajnos már nincs más út, mint megtenni a kényszerű megszorító lépéseket. A közgazdász ugyanakkor leszögezte: a csomag elsősorban rövid távra koncentrál, a költségvetési hiány három százalék alatt tartását célozza a vártnál mélyebb recesszió mellett is. Bár a nyugdíjakat és a szociális szférát érintő lépések távlatilag is alacsonyabb hiányt alapoznak meg, a program nem foglalkozik azokkal a szerkezeti átalakításokkal, amelyek hosszabb távon a magasabb növekedés érdekében megkerülhetetlenek. A legnagyobb probléma ugyanis Kondrát szerint az államadósság, amely a drasztikus gazdasági visszaesés és a rendkívül magas kamatlábak mellett nagyon magas ütemben nő. A piaci szereplőkben kételyek merülhetnek fel, hogy képes lesz-e az ország később lefaragni az adósságot a jelenlegi becslések szerint nagyon alacsony, kétszázalékos potenciális növekedés, a viszonylag magas kamatszint és gyenge árfolyam mellett.

Jogtalan az agrártámogatások elvonása.
Az idei kiadáscsökkentő lépések között szerepel egyebek mellett a mezőgazdasági területalapú kiegészítő támogatások szűkítése, vagyis az uniós források hazai önrészének megkurtítása. Gráf József agrárminiszter még február közepén bejelentette, a mezőgazdasági termelőktől 33 milliárd forintot és további négymilliárd forintot a minisztérium költségvetéséből vonnak el. A gazdákat érintő összeget az idei földalapú támogatás nemzeti önrészéből tervezik megvonni, mégpedig a gabona-, olaj-, fehérje- és rostnövénytermelőktől. A döntés ellen lényegében az összes érdekképviselet tiltakozik, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége pedig demonstrációs bizottságot alakított.

Csődbe kergetett MÁV és BKV?
A MÁV Zrt. 27 milliárd forint csoportszintű veszteséggel zárta a tavalyi évet. A cég az elmúlt két évben 300-300 milliárd forint állami támogatást kapott, adósságállománya meghaladja a 300 milliárd forintot. A kormánynak a mai napig nem sikerült tető alá hoznia a MÁV-val a közszolgáltatási szerződést, amely rögzíti, hogy a következő öt évben milyen teljesítményt vár és ezért milyen finanszírozást biztosít. Ha a kormány a tervek szerint 30-50 milliárddal csökkenti a MÁV finanszírozását, az várhatóan a vasúti szolgáltatások színvonalának romlását okozza. A fővárosi önkormányzat tulajdonában álló, évente több mint százmilliárd forintból gazdálkodó BKV Zrt.-nél a támogatáscsökkenés azt jelentené, hogy tovább szűkülne a 32 milliárd forintos – normatív – állami támogatás, amely kifejezetten a működést szolgálja. A csaknem 85 milliárd forintos adósságállománnyal és a tavaly módosított üzleti terv szerint húszmilliárdos veszteséggel küszködő közlekedési cég működéséhez a tulajdonos főváros egyáltalán nem járul hozzá, évek óta csupán tízmilliárd forintot ad át társaságának fejlesztési keret címén.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.