A tanítvány

Óriási változások tornádója söpört végig a Magyar Köztársaság kormányán a napokban. Gyurcsány Ferenc volt kabinetfőnöke helyett például Gyurcsány Ferenc volt kabinetfőnökét jelölték a titokminiszteri bársonyszékbe. Mindezt pedig egy olyan „válságkezelő, szakértő” miniszterelnök tette, aki Gyurcsány Ferenc egykori pártállami bizalmasaként vezette Gyurcsány Ferenc volt kormányának gazdasági tárcáját, vagyis maga is felelős az országban dúló válságért.
No, de ne legyünk igazságtalanok, valami változás azért mégiscsak várható a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában az új jelölt esetleges kinevezésével. Míg az Apró család hálózati munkájában is jártas szegény rokon Gyurcsány Ferenc volt kabinetfőnökeként miniszterré emelt Szilvásy György a pártállami múltja és az államigazgatásban szerzett tapasztalatai révén is ravasz rókának volt nevezhető, addig a Gyurcsány táskahordójaként most nemzetbiztonsági miniszternek javasolt Ficsor Ádámról semmi ilyen nem mondható el.
Mielőtt bárki is elfogultsággal vádolna bennünket, vegyük sorba, mit is tudhattunk meg eddig a leendő titokminiszterről. Ficsor Ádám 1980-ban született, vagyis éppen kilencéves lehetett a rendszerváltozás idején. Az általános iskola alsó tagozatában viszont már bizonyára ismerte a titkosszolgálatok életében lezajlott folyamatokat, sőt azóta is ránézésre megérzi, hogy kiben bízhat és kiben nem, így mindig megtalálja majd, ki a legalkalmasabb tanácsadó. A közgazdasági egyetemről később kikerült ifjú „progreszszív” szocialistaként szinte azonnal a mezőgazdasági minisztériumban kapott vezető állást, hogy elősegítse az ágazat fejlődését.
Az állattenyésztéstől és a cukorrépa-termesztéstől egyenes út vezetett Gyurcsány Ferenc irodájáig, ahol feltehetőleg szükség lehetett valakire, aki nem sokat kérdez, csak végrehajtja a feladatot.
Gyurcsány Ferenctől pedig valóban sokat tanulhatott a titkosszolgálatok irányításáról. Ráérezhetett például, hogy miként lehet megfélemlíteni az ellenzéki irányítású önkormányzatokat nemzetbiztonsági védelem címén a választások után. Okulhatott abból is, amikor a Nemzetbiztonsági Hivatal 2006-ban közleményben figyelmeztette a szavazókat, hogy bűnrészessé válnak, ha részt vesznek az utcai rendezvényeken.
Szinte megvilágosodhatott abban a pillanatban is, amikor a polgári elhárítás jogszerűtlen adatkezelése miatt nyomozni kezdett az ügyészség, és bizonyára nagy hatással lehetett rá a döntő pillanatban előbukkanó Molotov-koktélos támadások miatt sajtótájékoztatókat tartó Gyurcsány Ferenc aggodalommal teli tekintete is. A jelölt bizonyára nagy tapasztalatokkal rendelkezhet az ország biztonságát érintő ügyekben, és bátor lépésekre lesz képes a stratégiai állami vállalataink bekebelezésére tett kísérletek elhárításában is. Ahogyan az elvárható volt a Budapest Airport, a MÁV Cargo, a Malév esetében, amelyek már külföldi tulajdonban vannak, vagy épp jelenleg a Molnál. S feltehetőleg jól felkészül majd a választásokra is, elhallgatva volt főnökei piszkos ügyeit, folytatva az elődje által megdöbbentően átlátszóan megágyazott állandó zavarkeltést. És végül, de nem utolsósorban megtanulhatta például azt is, hogyan lehet parlamenti felhatalmazás nélkül kinevezni Laborc Sándor személyében egy elhárító főigazgatót.
Ezt most akár a saját bőrén is megtapasztalhatja, hiszen tegnap a parlament nemzetbiztonsági bizottságának többsége elutasította a személyét, de Bajnai Gordon a hírek szerint ennek ellenére sem vonja vissza a jelölését.
A miniszterelnök pedig a megválasztásának napján éppen a parlamentben jelentette ki, hogy az ő legitimációját a képviselők többsége adja. Itt lenne az ideje, hogy bizonyítson, és Ficsor helyett új jelölttel álljon elő.