Fricz Tamás politológus: Érthető örömmel töltött el a köztársasági elnök nyilatkozata, hiszen egy éve éppen a Magyar Nemzet hasábjain írtam nyílt levelet Sólyom László köztársasági elnöknek, azt kérve, hasson oda az Országgyűlés önfeloszlatása és az előre hozott választások érdekében. Ha a mostani Sólyom-nyilatkozat mellett is elmegy a jelenlegi kormány, az további óriási sebet ejtene a magyar jogállamiságon. Előre hozott választást szeretne a köztársasági elnök, az összes felmérés szerint a társadalom döntő többsége, a közgazdasági szakemberek, erről beszél már a nemzetközi sajtó, Medgyessy Péter, az ellenzék, fontos közéleti szereplők, ám az MSZP és az SZDSZ parlamenti képviselői letaposnák mindezek szándékát, mint egy afrikai diktatúrában. Meg lehet csinálni, de a következő lépés az lesz, hogy az emberek az utcára mennek és nagyon komoly demonstrációkba kezdenek, mint Lettországban és Izlandon.
Ágh Attila politológus: A köztársasági elnök mostani felszólításának legfeljebb politikai súlya van, de semmiféle jogi érvényessége nincs. Azonban szinte bizonyos, hogy Sólyom véleménye a választók szemében egyfajta határozott politikai hovatartozásról árulkodik. Hiszen éppen a Fidesz volt az, amely többször kijelentette: tárgyalásokra nem hajlandó, csak előre hozott választásokban gondolkodik. A legudvariasabb megfogalmazásban is furcsának kell ítélnem, hogy az államfő szerint egy év túlságosan rövid egy válságkezelési kormány működéséhez. Ennyi idő bőséges ehhez. Azok viszont, akiknek tetszik a köztársasági elnök indítványa, arra gondolnak: megszabadulhatnak a kínlódástól, attól, hogy egy kemény válságkezelésen kell átmenniük. Illúziókergetés folyik, aminek Orbán Viktor országértékelő beszéde adott tápot, aki szerint voksolás útján rövid idő alatt, különösebb szenvedés nélkül megoldódna a válsághelyzet.
Zárug Péter Farkas politológus: A köztársasági elnök előre hozott választásokat sürgető mondatai már 2006-ban időszerűek lettek volna, bár akkor Sólyom László még csak morális válságról beszélt, és burkoltan szólította fel az MSZP-t, váltson miniszterelnököt. Az államfő állásfoglalása az új választások mellett lényegében ténymegállapítás arról, hogy a Gyurcsány-kormány legitimációja mára végletesen erodálódott. Az MSZP azonban okkal számít a társadalom fásultságára, arra, hogy így rendre jogtechnikai kérdéssé silányíthatja a demokratikus normákat, lásd a konstruktív bizalmatlansági indítvány szándékát. A társadalom cselekvő ébredéséhez tehát az ilyen típusú politikusi megnyilatkozások vajmi keveséssel járulnak hozzá. Tömeges megmozdulásokhoz vezető eszmélés Magyarországon akkor következhet be, ha az emberek majd százezrével nem képesek befizetni számláikat, elveszítik lakásaikat, vagyontárgyaikat. (J. I.)