Putyin röhög a markába: az uniós vezetők között abban sincs konszenzus, hogy szóba álljanak-e Oroszországgal

Európa olyan jelöltet keres, aki képes kimozdítani a holtpontról a megrekedt orosz–ukrán béketárgyalásokat. Még nem tudni, ki lenne az a különmegbízott, akit Moszkva és Kijev egyaránt elfogadna a tárgyalóasztalnál. A Cipruson kezdődő uniós egyeztetésen tárgyalnak a lehetséges megbízott személyéről, miközben a háttérben arról is viták folynak, hogy milyen stratégiát kövessen az Európai Unió Oroszországgal szemben. A következő hetekben dőlhet el, hogy az unió képes lesz-e érdemi tényezővé válni a béketeremtésben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Forrás: AFP

Ahogy arról lapunk is beszámolt, európai segítséggel indítaná újra a megrekedt béketárgyalásokat a kijevi vezetés. Andrij Szibiha egy interjúban mondta, hogy Kijev szeretne új dinamikát vinni a tárgyalási folyamatba:

Új tárgyalási formátumra van szükségünk Oroszországgal az európai fél aktív bevonásával.

Szibiha hozzátette: nem szabad hagyni, hogy a kiválasztási folyamat elhúzódjon, és kizárólag a képviseletről, a létszámról és a formátumról szóljon az egyeztetés, helyette gyors lépések megtételére szólított fel. Jaroszlav Szmovzs elemző úgy látja, hogy az oroszokkal a kapcsolatfelvétel kudarcra van ítélve, ha Európa nem mutat erőt. Véleménye szerint az unió elveszítette a kezdeményezőkészségét a nemzetközi porondon, kiváltképp az ukrajnai konfliktusban. Kifejtette, hogy a semleges és független közvetítői szerep Európának sem hoz majd sikert – ahogy az USA-nak sem hozott –, mivel Oroszország csak az erőből ért. A különmegbízotti pozícióra esélyesként tartják számon többek között Angela Merkelt és Mario Draghit, ám a korábbi német kancellár határozottan elzárkózott attól, hogy közvetítsen a felek között, mivel meglátása szerint ehhez valós politikai befolyás és hivatalos mandátum kell, szerinte a feladatot egy jelenleg is hivatalban lévő európai vezetőre kell bízni. A korábbi olasz kormányfő szóvivője a BBC megkeresésére pedig úgy reagált, hogy ebben a fázisban nem kívánják kommentálni a híreket.

Békeküldöttként Alexander Stubb is szóba került. A finn államfő a hétvégén jelezte, hogy a felkérésre nehezen mondana nemet, ám ennek feltételéül szabta, hogy Oroszország először léptessen életbe tűzszünetet. Moszkva eközben a háború egyik legintenzívebb szakaszában drónokkal és rakétákkal lőtte Kijevet, ráadásul újabb támadásokkal fenyegetett, a külföldieket pedig az ukrán főváros elhagyására szólította fel.

Az orosz vezetés azzal vádolja Brüsszelt, hogy a Kijevnek nyújtott fegyveres támogatásokkal szabotálja a washingtoni béketörekvéseket. Moszkva presztízsokokból, valamint azért, mert Donald Trump különmegbízottjai inkább Kijevre, mintsem rájuk gyakoroltak nyomást, jobban preferálná az amerikai közvetítésű tárgyalásokat. Ez az irányvonal viszont eddig zátonyra futott. Marco Rubio külügyminiszter múlt héten úgy fogalmazott, hogy az USA nem érdekelt az eredménytelen, végtelenített egyeztetésekben, bár később finomította a kijelentéseit, jelezve, hogy Washington továbbra is nyitott a közvetítésre – amint erre lehetőség nyílik.

Amerika háttérbe vonulásával az EU szeretne bekapcsolódni a békefolyamatba, hogy garantálja az Ukrajna és Európa számára legelőnyösebb megállapodás megszületését. 

Vlagyimir Putyin azt állította, hogy nem zárkózik el az európai–orosz egyeztetésektől, ha számukra is elfogadható személyt jelölnek ki békeküldöttnek. Az orosz elnök Gerhard Schrödert látta volna szívesen ebben a szerepben – aki Moszkva régi szövetségese és lobbistája –, de Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője ezt azonnal megvétózta, mondván, Schröder így a tárgyalóasztal mindkét oldalát képviselné.

 

Ciprusi egyeztetés a különmegbízott személyéről

A Limasszolban zajló, kétnapos informális találkozó keretében az európai külügyminiszterek kifejthetik álláspontjaikat. A Kallas által vezetett eseményen a háború mellett az unió friss biztonsági doktrínája és a közel-keleti háború is napirenden lesz, fókuszban az EU biztonsági stabilitásával. A Gov.cy tájékoztatása szerint a rendezvényre India, Szaúd-Arábia és Ukrajna külügyminisztereit is meghívták.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta az uniós tagállamok többsége az elszigetelésre és a szankciókra építette stratégiáját, így nincs konszenzus arról, hogy helyes-e diplomáciai egyeztetéseket kezdeményezni Oroszországgal. Például Svédország és Litvánia álláspontja szerint a nyomást fokozni kell, nem pedig csökkenteni. Kallas hangsúlyozta, hogy bármilyen kapcsolatfelvétel előtt az uniónak le kell fektetnie a saját vörös vonalait Moszkvával szemben. 

Bár Cipruson téma lesz a küldött személye, a végső döntést valószínűleg csak az uniós állam- és kormányfők jövő havi csúcstalálkozóján hozzák meg.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)