Ébredező washingtoni héják

Az amerikai nyitással szemben szkeptikus orosz véleményeket látszanak igazolni a Fehér Ház óvatos nyitását feltűnő élességgel bíráló washingtoni megnyilatkozások. John Craddock, a NATO európai erőinek távozó főparancsnoka szerint az amerikai–orosz kapcsolatok roszszabbak, mint a hidegháború végén voltak, míg a Heritage Foundation elemzője, Ariel Cohen óvatosságra int és egyenesen az Obama-adminisztráció naivitásáról beszél.

Egymást érik az utóbbi időben a Fehér Ház felől érkező békülékeny, az orosz érdekek nagyobb figyelembe vételét sejtető, az amerikai–orosz kapcsolatok újraindítását kilátásba helyező nyilatkozatok, amelyekből sokan már előre új korszakról szóló következtetéseket vontak le. Moszkvában azonban az optimista nemzetközi hangulat ellenére már-már meglepő visszafogottsággal, óvatos kivárással beszéltek a két ország jövőbeli viszonyáról. Megfigyelők ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet arra, hogy csúszik a 2020-ig terjedő nemzetbiztonsági stratégia elfogadása, s a dokumentum véglegesítésével a Kreml feltehetően meg akarja várni az orosz–amerikai csúcstalálkozót. Ezt az óvatosságot erősítik a kérdésben elhangzott legutóbbi amerikai kijelentések is.
Az Egyesült Államok és Oroszország viszonyában a bizonytalanság korszaka köszönt be az elkövetkezendő években – fejtette ki a kongresszus egyik bizottságának írt véleménynyilvánításában John Craddock, a NATO főparancsnoka, hozzátéve, hogy ezt nehezebb lesz kezelni, mint a hidegháború lezárulása óta bármikor. A nyugállományba készülő tábornok véleményét arra alapozta, hogy Oroszország a tavaly augusztusi grúziai háborújával, majd az év eleji európai gázellátási fennakadásokat okozó politikájával előrevetítette azt a valószínűsíthető moszkvai szándékot, amely az európai országok közötti szolidaritás gyengítését és a földrészre gyakorolt amerikai befolyás módszeres kiszorítását célozza. Craddockot érezhetően irritálja Moszkva magára találása, biztonsági érdekeinek utóbbi években tapasztalt határozott megfogalmazása, s az Obama által létrehozott kétpárti bizottsága minapi ajánlásaival szöges ellentétben elfogadhatatlannak tartja, hogy Washington lefékezze Ukrajna és Grúzia atlanti integrációját. Nem ért egyet azzal sem, hogy csökkentsék a Nyugat-Európában állomásozó amerikai csapatok létszámát. Mint fogalmaz, ezekre a katonákra szükség van a feltartóztatáshoz.
E néha hidegháborús, az egypólusú világrendhez ragaszkodó szemléletet erősítette a szenátus külügyi bizottságában az ismert Oroszországgal és Eurázsiával foglalkozó elemző, Ariel Cohen felszólalása. Mint aláhúzta, némi naivitást észlel a kapcsolatok aktivizálását célzó újsütetű amerikai törekvésekben, s aggódva figyeli a Joe Biden alelnök által Münchenben meghirdetett újraindítást. „A történelem éberségre int bennünket az olyan helyzetekben, amikor az új vagy újjáéledő nagyhatalmak meg akarják változtatni a fennálló status quót” – fogalmaz Cohen, felszólítva a Fehér Házat a szabadság, a demokrácia és Amerika nemzeti érdekeinek védelmére.