Megtorpedózhatja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a csütörtökön aláírt élelmiszer-etikai kódexet, ugyanis aggályosnak tartja, hogy olyan szabályokat is aláírtak az ágazati szereplők, amelyek korlátozhatják a szabad piaci versenyt, vagyis kartellgyanúsnak számítanak – tudta meg lapunk. Értesüléseink szerint az előzetes tárgyalásokból kihagyott versenyhivatalnak nem tetszik, hogy a kódex megszabja: a kiemelt jelentőségű magyar termékek mellé a kereskedők csak kínálatbővítés céljával importálhatnak külföldi árut, ahogy az a tétel is ütközhet a versenytörvénnyel, miszerint az élelmiszer-feldolgozók elsősorban a hazai termelőktől szerezhetik be az alapanyagokat. Úgy tudjuk, a GVH számára a magyar és külföldi áruk 80:20 százalékos aránya is versenykorlátozónak tűnik, ezért vizsgálat indulhat az etikai kódex körül. Ugyanis amennyiben a korlátozásokat egy-egy kereskedő – vásárlói nyomásra – önként vállalta volna, az nem lenne baj, azonban így, hogy aláírásával valamennyi érintett hitelesítette, az már kartellgyanús.
Ezzel együtt maguk a termelők sem teljesen elégedettek, szerintük ugyanis nem javítanak majd a gazdák egyre veszteségesebb helyzetén a kódex pontjai.
– A tejesek, húsosok arra számítanak, hogy érdemben semmit nem javít majd helyzetükön a kódex, hiszen az nem egy törvényerejű szabályrendszer, csupán önkéntes, és nem jár semmiféle szankcióval – mondta lapunknak Pados Zoltán. A Székesfehérvár környéki gazdálkodó szerint amíg a multiláncok beszerzési politikája lehetővé teszi, hogy 99 forintért adják a Szlovákiából származó tejet – ami önmagában nonszensz, hiszen már az előállítása is 20-30 forinttal többe kerül –, addig a magyar termelők nem rúghatnak labdába a saját piacukon. A tejesek a kódex helyett már évek óta azt szorgalmazzák, hogy a határon vessék szigorú minőség-ellenőrzés alá a külföldről beáramló alapanyagokat. A gazdálkodó azt is sérelmezte, hogy eddig semmi nem valósult meg az agrártárca által február elején megígért 2,5 milliárd forintos programból, ami a tejtermelőket és -feldolgozókat segítené, holott a válság egyre mélyül: napjainkban egy átlagos, mintegy ötszáz tehénnel működő üzem havi nyolcmillió forintos veszteséget termel.
Egymilliárd forintot, a bevallott összeg tízszeresét költhették el Magyar Péterék tavasszal