Mégsem végzik a kukában az ÁSZ-jelentések

Megváltozhat az eddigi gyakorlat, az Állami Számvevőszék által kiderített jogsértések nyomán ugyanis vizsgálatot rendelt el a Fővárosi Főügyészség. A több mint egy hónapja folyó nyomozás 15 milliárd forintos károkozást vizsgál a Bábolnai Élelmiszeripari Rt., a Mol, az FHB és a Lóversenyfogadást Szervező Kft. privatizációjával kapcsolatban, a magyar államot azonban ennél jóval nagyobb kár érte az elmúlt évek magánosításai során.

Változás történhet az elmúlt évek gyakorlatában, a Fővárosi Főügyészség ugyanis nyomozást rendelt el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által megküldött éves jelentés alapján, mivel az abban foglaltak szerint több privatizáció kapcsán is a hűtlen kezelés gyanúja állapítható meg. Csütörtökön az is kiderült: az ügyészség már egy hónapja elrendelte a nyomozást az érintett állami cégek, a Bábolnai Élelmiszeripari Rt., a Mol Rt., a Földhitel- és Jelzálogbank, valamint a Lóversenyfogadást Szervező Kft. privatizációjával kapcsolatban. Az eljárást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) folytatja egyelőre ismereten tettes ellen, azaz gyanúsított még nincsen. Végső soron akár Veres János és a jelenleg igazságügyi és rendészeti miniszterként dolgozó Draskovics Tibor neve is felmerülhet, hiszen a kifogásolt ügyletek idején ők álltak az ÁPV Rt.-t felügyelő Pénzügyminisztérium élén.
A magyar mezőgazdaság egykori zászlóshajójának számító Bábolna-csoportnál például nagyobb állami vagyonnak veszett nyoma, mint amennyit most az NNI keres.
Elfolyó agrármilliárdok
Az ÁSZ több alkalommal is vizsgálta a Bábolna név alatt futó számos agrárcég meglehetősen kusza és bonyolult folyamatait. A számvevők az érintett társaságoknál öszszességében több mint húszmilliárd forintos vagyonvesztést állapítottak meg. Ebből az anyacégnél 17,9 milliárd forint tűnt el, két másik Bábolna-társaságnál – így a Bábolna Élelmiszeripari Rt.-nél – pedig 5,9 milliárd forint. A mérleg még rosszabb képet mutat, ha hozzászámítjuk azt a 25 milliárd forintot, amit a kilencvenes évek eleje óta a cégcsoport fenntartására és megsegítésére költött az adófizetők pénzéből az állam.
Az ÁSZ a Bábolna-csoport körül eltűnt milliárdok miatt két alkalommal is az érintett vezetők felelősségre vonását kezdeményezte Veres János pénzügyminiszternél. A számvevők szerint erre azért lett volna szükség, mert a feltárt ügyeknél nem minden esetben tartották be a törvényeket és a rendeleteket. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. vezető testületei ráadásul éveken keresztül úgy hozták meg a Bábolna-cégekkel kapcsolatos döntéseiket, hogy közben nem volt valós képük arról, a csoport tagjai milyen gazdasági kapcsolatban álltak egymással. Az ÁSZ kezdeményezésére indult eljárások nem jártak érdemi eredményekkel.
Alulértékelt pakett, egy nap alatt eladott bank
Az ÁSZ számos szabálytalanságot talált a Mol Rt. utolsó tízszázalékos állami részvénycsomagjának értékesítése kapcsán is. A már korábban is megfogalmazott kifogások szerint a privatizáció során olyan „szakmai hibát” vétettek, amely a számvevők szerint mintegy ötmilliárd forintos privatizációsbevételcsökkenést okozott. Ennek hátterében az ÁSZ jelentése szerint az áll, hogy a Mol-részvények tényleges eladási ára alacsonyabb volt a Budapesti Értéktőzsde segítségével igazolható árfolyamnál, a különbség részvényenként 480 forintot tett ki. A számvevőknek az ügylet kapcsán felmerült tanácsadói díjak is szemet szúrtak, mivel a tanácsadói feladatok között több átfedés is akadt, így ugyanazért a munkáért több társaságnak is fizettek. Az ÁSZ a 2004-es és 2006-os évre vonatkozó jelentésében is részletesen foglalkozott a Mol-privatizáció szabálytalanságaival, és felvetette, hogy az egyes hibás döntések mögötti személyes felelősséget is vizsgálni kell, ennek ellenére nem lett következménye a megállapításoknak. A számvevők már a 2004-es tranzakcióval kapcsolatban figyelmeztettek: várni kellett volna a gázüzletág-eladással, így sokkal nagyobb bevételre tett volna szert az állam. Az olajárak növekedésével ugyanis a részvények ára az eladás után nem sokkal már 20 ezer forint fölé emelkedett, miközben az állam ennél nagyságrendekkel kevesebb pénzért adott el részvényeket. Mészáros Tamás, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. korábbi elnöke akkor úgy vélte: csupán szakmai véleménykülönbség áll fenn a számvevőszék és az ÁPV Rt. között.
A Földhitel- és Jelzálogbank (FHB) Nyrt. állami tulajdonrészének eladása egy nap alatt ment végbe, a privatizáció átláthatatlan volt, és a mai napig nem állapítható meg a bank valódi tulajdonosi köre – nyilatkozta csütörtök este az InfoRádiónak Podonyi László, az ÁSZ igazgatóhelyettese, aki szerint a bank magánosítását előkészítő költségekkel is problémák voltak. Az ÁSZ tavaly közölt jelentése szerint a bank részvényeinek gyorsított értékesítését végző tanácsadó kiválasztása és maga az ügylet sem volt átlátható. A számvevők azt is kifogásolták, hogy az FHB korábban végképp lemondott arról, hogy a pénzintézet irányításában az állam többségi részesedést szerezzen.
Az ÁSZ kifogásolta a Magyar Lóversenyfogadást Szervező (MLSZ) Kft. privatizációját is. A számvevők itt azt nehezményezték, hogy közvetlenül az értékesítés előtt 900 millió forinttal emelték meg a cég alaptőkéjét, a befektetett összeg megtérülését azonban megalapozatlan feltételekhez kötötték. Az állami kézben lévő társaság eladásáról még 2007-ben döntött a kormány, s már a magánosítás kezdeti lépései sem voltak zökkenőmentesek. A másfél évvel ezelőtt lezajlott első körben négy befektetőjelölt is megvásárolta az MLSZ privatizációjára kiírt pályázatot, ám végül közülük csak egy adta be az induláshoz szükséges dokumentációt. Később kiderült: az ajánlattevő társaság a lovicég vagyonértékénél jóval alacsonyabb árat ajánlott meg, ezért a magánosítás akkor kútba esett. Az újabb pályázatra meglehetősen sok időt kellett várni, mivel a privatizációs ügyeket időközben átvevő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács nem tudott megállapodni a társaság vezetésével az üzleti tervről, ennek hiányában pedig nem születhetett új kiírás az értékesítésére.
Elült botrányok
Az ÁSZ több más privatizáció kapcsán is jogsértéseket tárt fel az elmúlt években, ám a számvevők megállapításait eddig sem nyomozás, sem felelősségre vonás nem követte. A számvevői kritikákra általában semmitmondó válaszok érkeztek a kormány részéről, sőt tavaly már arra is akadt példa, hogy az elmarasztalás tudomásul vétele, illetve kijavítása helyett ellentámadásba lendültek az érintettek. A számvevők szélmalomharcának legékesebb példája a MÁV, ahol az ÁSZ négy alkalommal vizsgálódott. A 17 év alatt csaknem 1700 milliárd forintnyi költségvetési támogatásban részesült vasútcégnél az ÁSZ tavaly a MÁV Cargo Zrt. célszerűtlen kiárusítását, az országgyűlési kontroll kijátszását és az állam számára indokolatlanul vállalt kötelezettségeket kifogásolta – eredménytelenül. A kritikákra Veres János pénzügyminiszter mindössze kétsoros levélben válaszolt a számvevőknek, leszögezve: a jelentés kapcsán „további észrevétele nincsen”.
Következmény nélkül maradtak a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. eladásával kapcsolatos visszaélések is. A 2005-ös értékesítésnél a kifogások között szerepelt – több más privatizációs ügylethez hasonlóan – a kiugróan magas összegű sikerdíj, valamint az, hogy a magánosítás megindításakor nem állt rendelkezésre sem vagyonértékelés, sem átvilágítás. Érdemi vizsgálatot az sem követett, hogy az eladásból befolyó 464 milliárd forintból végül csak 60 milliárd forintot fordítottak az államadósság csökkentésére.
Nem akadt felelőse az Antenna Hungária eladása kapcsán feltárt jogsértéseknek sem, jóllehet itt is elmaradt a vagyonértékelés, ennek hiányában pedig a vevő által ajánlott ár elfogadásához nem volt viszonyítási alap. Nem követte érdemi vizsgálat a hét nagy állami agrárcég kiárusítását sem, itt a számvevők az értékesítési technikát és a privatizációs tanácsadók tevékenységét nem találták rendben.