A napokban kezdődik az óvodai beíratás, ám a gyerekek jelentős részének esélye sincs bekerülni az állami intézményekbe – tudta meg lapunk nevük elhallgatását kérő óvodavezetőktől. A szakemberek egybehangzóan azt állítják: ennek oka, hogy az idei évtől járó óvodáztatási támogatás miatt ugrásszerűen megnőtt a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkezők száma. Mivel a jogszabály szerint a körzeti óvodákba első körben őket, utánuk pedig a hátrányos helyzetűeket kell felvenni, az átlagos keresetből, vagy akár minimálbérből élő családok gyerekeinek jó része kiszorul az állami óvodákból. A fő baj az, hogy a létszámnövekedés a legtöbb helyen nem járt együtt férőhelybővüléssel, így a mélyszegények az ország jó néhány településén feltöltik a teljes óvodai létszámot. A szakemberek szerint az önkormányzatok többségének nincs pénze férőhelybővítésre, ezért az átlagszülők gyerekeinek az egyházi, illetve alapítványi vagy magánóvodák jelentik az egyetlen esélyt.
*
Az utóbbi kettőben azonban általában méregdrága az ellátás. Szülők elmondása szerint az ilyen intézményekben minimálisan havi ötvenezer forintot kérnek gyermekenként, ami egy kétgyermekes család esetében százezer forintot jelent. Többet akár, mint az egyik szülő fizetése.
Az óvodáztatási támogatás céljával ellentétes hatást válthat ki: azzal ugyanis, hogy a lakóhely szerinti körzeti óvodákban előnyben kell részesíteni a felvételnél a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeket, illetve mert a szülőknek adott anyagi támogatás miatt megnőtt az érdeklődés, szinte valamennyi férőhelyet ők foglalják el, így sok helyen könnyen szegregált intézmények válhatnak az állami óvodákból, hiszen többségükben roma gyerekek járnak majd oda.
Az óvodáztatási támogatás bevezetéséről tavaly novemberben döntött a kormány. Eszerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei a beíratásakor húszezer forintot kapnak, és ha a gyerek rendszeresen jár az óvodába, akkor júniusban és decemberben további 10-10 ezer forinthoz jutnak.
Közben kiderült: a hatóságok megbüntetik azokat az óvodákat, amelyek – dacolva a súlyos férőhelyhiánnyal – megpróbálnak segíteni a munkahelyükön kirúgással fenyegetett anyáknak, és több gyereket vesznek fel a megengedettnél, vagy olyan kicsit is befogadnak, aki még nem töltötte be harmadik életévét. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) alá tartozó Oktatási Hivatal a háromezer fő alatti települések óvodáit ellenőrizte, és – amint azt a Népszabadság is megírta – az intézmények több mint felében talált jogsértést. Az óvodák azonban sok esetben a gyerekek érdekében sértik meg a szabályokat. A tizenötezer vizsgált óvodásból csaknem száz volt olyan, aki még nem töltötte be 3. életévét. Az egyik óvodavezető indoklása szerint azért vették fel a kicsit, mert az anya most kapott lehetőséget arra, hogy a munkahelyére visszamenjen, s ha otthon marad, mást vesznek fel a helyére, bölcsőde pedig nincs a településen. Az óvoda még állami normatívát sem igényelt a gyerek után, vagyis saját költségére vette fel a kicsit, az államnak egy fillérjébe sem került az ellátása, mégis megbírságolták az intézményt. Elmarasztalták azokat az óvodákat is, amelyek engedély nélkül lépték túl a törvény által 25 főben maximalizált csoportlétszámot, mert kevés volt a férőhely és sok a gyerek. A kilátástalanság érzékeltetésére az egyik legjobb példa az a Fejér megyei óvoda, ahol férőhely hiányában 11 halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket utasítottak el. Mivel az ő felvételük kötelező volna, megbüntették az intézményt. Ha azonban befogadták volna őket, akkor a megengedett létszám túllépése miatt marasztalják el az óvodát.
