A cégvezető harca az adóhatósággal

Perbe fogta az APEH-ot egy könyvelő. A korábban cégvezetőként dolgozó szakember szerint az adóhivatal törvénysértő ellenőrzése miatt veszítette el állását, és ezért kártérítést és bocsánatkérést vár a hatóságtól. Egyes vélemények szerint az ügy nem egyedi.

Érdekes per folyik a Fővárosi Bíróságon. Az eljárásban egy könyvelő ötszázezer forint kártérítést, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) bocsánatkérését követeli, ugyanis megítélése szerint a hatóság törvénysértései miatt veszítette el állását. Az ügy részleteiről a szakembert képviselő ügyvéd, Móritz Balázs számolt be lapunknak.
Az APEH 2007 közepén látott hozzá a könyvelő által vezetett cég ellenőrzéséhez. A vállalkozás egyébiránt művészeti nyomatok kereskedelmével foglalkozott, vagyis különféle festmények, fényképek és más alkotások igényes kivitelű utánzatait árulta. A hivatal feltehetőleg azért indított vizsgálatot a társaság ellen, mert az módosította adóbevallását, és így a korábban befizetett forgalmi adó bizonyos hányadát visszaigényelhette, amit meg is tett. A hivatal a pénz kifizetése előtt felszólította a céget, hogy nyújtsa be az iratait. A vállalkozás ügyvezetőjeként tevékenykedő könyvelő ezt meg is tette, ám ekkor az APEH hiánypótlásra szólította fel a céget. Móritz Balázs úgy véli: az adóhatóság ekkor olyan papírokat követelt, amelyeket jogszabály alapján nem kérhetett volna. Például arra kötelezte a vállalkozást, hogy úgynevezett évközi készletnyilvántartást adjon be. A törvény ugyanakkor ilyen dokumentum készítését nem írja elő, tehát arra az APEH sem tarthatott volna igényt. Ezek után a revizorok felszólították az ügyvezetőt: mutasson be mintákat a már eladott áruból. – A termékek értékesítését egyébként szerződésekkel, számlákkal igazolta a vállalkozás, s nyilvánvaló volt, hogy a már elkelt nyomatokból egyet sem tud megmutatni az APEH-nak – közölte az ügyvéd. A később készült darabok közül néhányat beadott ugyan a cég, de azokat a hivatal nem fogadta el.
Az ellenőrzés több hónapig tartott, ám a társaság tulajdonosának türelme sokkal hamarabb elfogyott. Mivel úgy ítélte meg, hogy a könyvelő nem működik kellőképpen együtt a hivatallal, ezért őt a vizsgálat megindulása után hat héttel elmozdította a cégvezetői tisztségből. – Ügyfelem igyekezett az APEH minden kérésének eleget tenni, de a jogsértő követeléseknek egyszerűen nem lehetett megfelelni – magyarázta Móritz Balázs. Az ügyvéd elmondta azt is, hogy a könyvelőt igencsak megviselte a kétes adóhivatali eljárás. Leváltása után három hónapig pszichiátriai kezelésre járt, mivel szorongással küzdött, nem tudott nyugodtan aludni, és éjszakánként rendszeresen felriadt. Emiatt antidepreszszáns gyógyszereket írtak fel neki. Mindez igencsak megnehezítette az amúgy sem könnyű helyzetét: a könyvelő – válása után – gyermekét egyedül neveli. – Emellett az APEH törvénytelen eljárása ügyfelem szakmai hírnevét is kikezdte – tette hozzá a jogász.
Az elsőfokú per legutóbbi tárgyalását a hét közepén tartották. Ezen a hivatal képviselője kifejtette, hogy a vizsgálat jogszerű volt, így nem ismerik el a követelést: bocsánatot nem kérnek, és kártérítést sem fizetnének. Szerettük volna az APEH-ot is megszólaltatni az ügyben, ám adótitokra hivatkozva nem nyilatkoztak lapunknak. Móritz Balázs egyébként nem lepődött meg az adóhatóság bíróság előtt közölt álláspontján, és leszögezte, hogy a végsőkig küzdenek igazukért. – Ügyfelem becsületbeli ügynek tartja az esetet, s akár Strasbourgig is hajlandó elmenni – közölte a jogász. Az ügyvéd egyáltalán nem biztos abban, hogy a magyar igazságszolgáltatás a könyvelőnek kedvező ítéletet hoz majd. – Manapság igen nehéz pert nyerni egy állami hivatal ellen – fogalmazott.
– Nem mondanám, hogy tömegesen alkalmazza ezt a módszert az APEH, ám az utóbbi időben többször találkoztam hasonló, kétes esetekkel – közölte kérdésünkre Ruszin Zsolt. A Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke kifejtette: főként az áfa-viszszatérítések kifizetése előtt tapasztalta, hogy a revizorok hiánypótlásra szólítják fel az érintett vállalkozásokat, s olyan iratokat kérnek tőlük, amiket a hatályos jogszabályok alapján nem követelhetnének. Ennek, a szakember meglátása szerint egyetlen oka van. A hiánypótlásra utasítás megszakítja azt a határidőt, ameddig a visszakért pénzt az APEH-nak ki kellene fizetnie. Így a határidő újraindul, és a hivatal hónapokra elhúzhatja az adózóknak járó összegek átutalását, anélkül, hogy késedelmi kamatot kéne fizetnie. Ruszin Zsolt szerint a legnagyobb baj az, hogy a hiánypótló határozatok ellen csak az eljárás legvégén lehet fellebbezni, így csak akkor derülhet ki, hogy jogsértők-e az abban foglaltak.