A kormányprogramok alakítá-sa, valamint a havi részletes beszámolási kötelezettség után itt az újabb jel, hogy szoros ellenőrzés alatt tartják hazánkat a hitelezők. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tegnapi tájékoztatása szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérése nyomán a pénzügyi felügyelet 110 munkatársa folytat vizsgálatot a nyolc legnagyobb hazai bankcsoportnál. A felügyelet történetében ez az eddigi legnagyobb vizsgálat – mutatott rá tegnap Binder István, a PSZÁF szóvivője, hozzátéve: az ellenőrzési munka már hetek óta folyik, mivel őszre be kell fejezniük minden ezzel kapcsolatos feladatot. Mint mondta, a vizsgálat azért vesz igénybe ennyi időt, mert a kormány és az IMF megállapodása értelmében az átvilágítást a pénzintézetek külföldi leányvállalatainál is le kell folytatniuk. A valutaalappal folytatott kormányzati tárgyalásokon merült fel a bankok vizsgálatára vonatkozó igény, s az ellenőrzést Magyarország vállalta a hitelezők felé, hiszen a hazai és a külföldi igények egy irányba mutattak – indokolta az átvilágítást Binder.
Tegnap az is kiderült: az eddig lehívott valutaalapos és uniós hitelek legnagyobb része a bankoknál kötött ki, azaz mégsem az államadósság finanszírozására ment el a kölcsönök java. A pénzügyi tárca érdeklődésünkre tegnap leszögezte: az eddig lehívott pénzekből a magyar állam hárommilliárd eurót fordított a lejáró államadósság viszszafizetésére. A húszmilliárd eurós hitelcsomagból eddig 11,5 milliárd érkezett be, két, összesen 2,8 milliárd eurós lehívás pedig folyamatban van.
A nemzetközi kölcsönök jelentős részét így a magyarországi bankok kapták meg, méghozzá két forrásból. A lehívott hitelnek mindjárt az első, mintegy 1300 milliárd forintos részletéből 600 milliárd forintnak megfelelő devizát félre kellett tenni a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítésére. Ez jelenti az egyik forrást, amelyből tőke- és garanciajuttatás formájában kaphatnak a bankok. E 600 milliárdból eddig csak az FHB tőkeemelésére kellett 30 milliárdot elkölteni, így 570 milliárd forint mentőövként jelenleg is készenlétben áll a pénzintézetek számára.
A másik – sokkal jobban kihasznált – forrás alapját az a parlament által idén elfogadott törvénymódosítás jelenti, amely lehetővé teszi a pénzügyminiszter számára, hogy kölcsönt nyújtson a hazai bankoknak, ugyancsak a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítése érdekében. E kölcsönöket tehát szintén az EU–IMF-hitelkeretből vehetik igénybe a pénzintézetek, de nem a 600 milliárdos mentőcsomag terhére. Az Államadósság Kezelő Központ tegnapi tájékoztatása szerint április elsején az OTP Bank 312,6 milliárd forintnyi hitelt kapott e keretből, s ugyancsak ezen a napon az FHB is 61,4 milliárd forintnyi kölcsönben részesült. Még ugyanebben a hónapban, április 30-án az FHB újabb, ezúttal 59,2 milliárd forint összegű hitelt kapott a magyar államtól. A Magyar Fejlesztési Bankot (MFB) szintén megerősítették: a pénzintézet éppen tegnap 76,7 milliárd forintnak megfelelő összegű devizahitelhez juthatott hozzá. Tíz nap múlva, június 30-án újabb, ezúttal már 117,1 milliárd forint összegű hitelt utalnak át az OTP Bank részére. Az MFB tegnapi hitelét ez év decemberében egy újabb, 90 milliárd forintösszegű devizahitel egészíti majd ki. A nemzetközi szervezetek hiteléből el nem költött pénzek a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékait növelik.
Elképzelhető újabb hitel. Az uniós vezetők két napig tartó csúcsértekezletükön tegnap döntöttek arról, hogy az EU-ban egységes bankfelügyeleti rendszert állítanak fel, amelynek a hiteleket felvevőket is védenie kell. Az EU-csúcson részt vevő Bajnai Gordon miniszterelnöktől lapunk tegnap azt kérdezte, hogy egyetértene-e egy olyan jóssal, aki azt mondaná, kormánya újabb hiteleket vesz majd fel az IMF-től, és azokat is az utolsó centig lehívja a választások előtt. Bajnai Gordon kijelentette, a jósda nem kormányzati műfaj, de annyi biztos: a mostani hiteleket se hívták még le egészen. Másrészt a hitel felhasználása kötött: vagy a tartalékok bővítésére, vagy a meglévő és lejáró államadósság cseréjére, megújítására lehet használni őket. Vagyis kampánycélokra, közérzetjavító intézkedésekre nem. De arra azért van lehetőség, hogy a hitelkeretet meghosszabbítsák, vagy megnöveljék a jövő évi lejáraton túl. Erre ősszel térnek viszsza, és a nemzetközi pénzügyi helyzet függvényében döntenek. (L. I.)
Ahmat Groznij
Csercseszov és Máté Csaba újra összeállt, az FTC után Oroszországban!
