Az exkormányfő visszavonul

Boross Péter elhatárolódása a Magyar Demokrata Fórum jelenlegi vezetésétől sokakat váratlanul ért, ám értékrendje alapján mégsem volt meglepő. Az exkormányfő lapunknak elmondta: Dávid Ibolyáék mondták fel a kapcsolatot azáltal, hogy elutasították a tanácsait, és mégis kizárták az MDF régi eszményeihez ragaszkodó képviselőket. Más irányítással azonban lát esélyt a fórum megújulására.

Boross Péter emlékeztetett: hosszú évek óta nem tagja az MDF egyetlen testületének sem. 2006-tól elvállalta a parlamenti képviselőséget, ám mint ismert, év elején lemondott mandátumáról. Kötődik az MDF-hez, így ha a véleményét kérték, szívesen elmondta. Hogy miként vélekedik Bokros Lajosról? Kérdésünkre úgy fogalmazott: jelentős személyiségnek tartja, de jelöltsége az európai parlamenti lista vezetésére követhetetlen, alig megemészthető fejlemény volt. Mint ismert, a fórum választmánya csekély szavazattöbbséggel, negyvennyolc-negyvennégy arányban fogadta el a Horn-kormány „csomagos” pénzügyminiszterének első helyre tételét. A volt kormányfő még ezt is tudomásul vette, bár továbbra is vallotta: nem egészséges a fórum jövője szempontjából, hogy Bokros egészen más politikai alomhoz tartozik, mint a rendszerváltó konzervatív párt. Az, hogy az MSZP volt miniszterének, az SZDSZ exszakértőjének neve felmerült még a miniszterelnök-jelöltségre is, különösebben már nem is zavarta Boross Pétert. Mint mondta, annyira komolytalanok ezek a vágyak és törekvések, hogy nem érdemes foglalkozni velük. Azokkal a pletykákkal sem törődött, amelyek a médiában kaptak lábra, s az SZDSZ-szel való stratégiai együttműködést, sőt összeolvadást pendítették meg. Ez ugyanis a fórum tagságát, megmaradt bázisát, szimpatizánsi körét figyelembe véve kivitelezhetetlenül irreális lett volna. A párton belüli fejlemények hatására azonban szükségesnek érezte, hogy erőteljesebb vészjelzéseket adjon le a vezetés felé, amiért egyre inkább letérnek az Antall József által kijelölt és megkezdett útról. Ezért szólította fel az MDF vezetőit a televízióban, hogy ne folytassák a kizárások politikáját. A tagságot pedig arra kérte: ne lépjenek ki pártjukból. A Dávid Ibolya elnökölte párt ennek ellenére kizárta soraiból Hock Zoltán, Katona Kálmán és Pettkó András képviselőket. Ezzel demonstrálták, hogy még csak meg sem fontolják a volt kormányfő intését. Boross Péter mégis azt tartja a legszomorúbbnak, hogy olyan régi, az alapvető magyar és európai értékek iránt elkötelezett politikusokat ebrudaltak ki jogilag igen aggályos módon a rendszerváltó MDF-ből, akik vele egy platformon vannak.
Ismeretes: a fő vádpont Hock Zoltán alelnökkel és két társával szemben az volt, hogy nem voltak hajlandók belépni a „vegyes múltú” képviselőkkel újjáalakítani szándékozott MDF-frakcióba. Arra a felvetésünkre, hogy egy meg sem alakult pártfrakcióhoz történő csatlakozást miként lehet elmulasztani, Boross Péter úgy reagált: már ez a helyzet is képtelenség. Ezek után nem tehetett mást, mint hogy közölte levelében Dávid Ibolyáékkal: a jövőben kapcsolataikat megszakítottnak tekinti. Végső soron nem is ő, hanem a pártvezetés döntött a szakítás mellett, hiszen nem volt hajlandó figyelembe venni egyik régi vezetőjének a tanácsait. Boross Péter leszögezte: nem akar a jövőben pártpolitikával foglalkozni. Arról viszont nem mond le, hogy később is odafigyeljen a közügyekre. Megkérdeztük, lát-e esélyt arra, hogy az MDF visszatérjen alapértékeihez egy új vezetéssel? Úgy válaszolt, természetesen igen. Ezért is szólította fel a párttagságot és a szimpatizánsokat, hogy ne hagyják el az MDF-et. Szerinte bebizonyosodott, hogy a magyar jobboldal sokszínűségét fenn lehet és fenn kell tartani. S hogy megpróbálta-e az MDF mostani pártvezetése lebeszélni elhatározásáról? Boross Péter igennel felelt, mint mondta, magyarázták az eljárásukat. Tisztességesen szóltak hozzá, ám nem jutottak egyetértésre.
A volt miniszterelnök elmondta: a következő kormányt a Fidesz alakítja, ezt már visszavonhatatlan tényként kell kezelni. Az új kabinetnek jobban oda kell figyelnie a történelem tanulságaira, mint az a rendszerváltás óta eltelt húsz év folyamán szokásban volt. A baloldal ugyanis azzal követte el az egyik legnagyobb hibát, hogy képtelen volt megérteni a magyar társadalom valódi szellemiségét, törekvéseit, helyette megpróbálta az országra erőltetni saját életidegen rögeszméit.