Demszky intézkedett

A demokráciára hivatkozva nem adott szót a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester Tarlós Istvánnak, a Fidesz–KDNP fővárosi frakciószövetsége elnökének. A budapestiek így továbbra sem kaphattak választ arra, hogy a főváros vezetője miért akar teljhatalmat többek között a közterületi engedélyek kiadásánál. Az ellenzék a demokrácia újabb lábbal tiprása miatt kivonult a botrányos tanácskozásról.

2009. 06. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Demszky Gábor magát liberálisnak nevező főpolgármester ismét lábbal tiporta a demokráciát, amelyre tizenkilenc éve hivatkozik – közölte lapunkkal Tarlós István, a Fidesz–KDNP frakciószövetség elnöke, miután az ellenzék kivonult a Fővárosi Közgyűlés tegnapi üléséről. A politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy a főpolgármester – amint arról lapunk beszámolt – teljhatalmat akar magának minden téren, így a közterület-foglalások ügyében is. Előzőleg Demszky Gábor bejelentette: az MSZP–SZDSZ-es koalíció javaslatára a június végi közgyűlésre teszik át az ügyben érintett két szaktestület, így a fideszes vezetésű városképvédelmi bizottság jogköreinek elvonását jelentő rendeletmódosítási csomagot. Tarlós István csupán azt kérdezte volna, hogy a város vezetői akarnak-e egyáltalán egyeztetni erről a kérdésről az ellenzékkel. – A demokrácia, illetve a szabályzatunk alapján ön csak az interpellációs időszakban tehet fel kérdéseket – válaszolt Demszky, aki tegnap nem volt hajlandó magyarázatot adni arra, hogy miért tör teljhatalomra egy nagyrendezvény, mint például a Sziget Fesztivál vagy éppen egy virágárus engedélye ügyében.
A tanácskozás elején Bihary Gábor (MSZP), a súlyos bűncselekményekkel gyanúsított Hunvald György, illetve a III/II-es Kivágó Iván Györgyné utódja úgy tette le fővárosi képviselői esküjét, hogy az ülésen rajta kívül csak a 33 koalíciós képviselő jelentkezett be, az ellenzék a folyosón várakozott, az MDF három képviselője pedig el sem ment a tanácskozásra. A határozatképességhez 34 közgyűlési tag jelenléte szükséges.
A főpolgármester szerint az önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvény azon paragrafusa már nem létezik, amely előírta, hogy egy képviselő mandátuma ugyan megválasztásától – Bihary Gábor esetében a Legfelsőbb Bíróság döntésétől – él, de jogait csak az eskütétel után gyakorolhatja. Tarlós viszont aggályosnak tartja a történteket, és felvetette: ha visszaáll az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, a mostantól hozott döntések mindegyike jogellenes, Demszky Gábor pedig sorozatosan törvénysértő lehet. A jogszabály vonatkozó szakaszát egy alkotmánybírósági ítélet miatti törvénymódosítás valóban törölte. Mindezt Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) lapunknak úgy kommentálta: „Joghézag van, és ezt ki is használtuk.”
A közgyűlésen határozatképtelenség miatt több mint féltucatnyiszor kellett névsorolvasást tartani, amikor az ülés elején Demszky e nélkül szavaztatott újra, Tiba Zsolt főjegyző megjegyezte: „Aaz egyik képviselő tévedésből elaludt.” A főpolgármester szerint ez a szabályszegés nem súlyos, hiszen „az elmúlt 19 évben többször is így volt”.
Az ellenzék nélkül gépiesen szavazó koalíciós többség az áfaemelést áthárította a budapestiekre; a BKV járatain júliustól csaknem öt százalékkal kell többet fizetnünk: egy jegyért 300, a havi- bérletért pedig 9400 forintot. A képviselők több pályázatról is döntöttek, így a dél-budai tehermentesítő út megépítése és a fővárosi kerékpárkölcsönző rendszer kialakítása érdekében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.