Együttműködik az APEH. A múlt hét végén együttműködési megállapodást írt alá az APEH és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete. Ennek részeként a szakértők vállalták, hogy közvetítenek az adóhatóság és az adózók között, így a hivatal könnyebben megismerheti az adózók véleményét. A hivatal pedig adatokkal segíti a civil szervezet szakmai, tudományos munkáját. Emellett tapasztalatcserék is szerepelnek a megállapodásban. Az APEH egyébként szívesen tartana fenn szakmai kapcsolatot más civil szervezetekkel is.
Húsz évvel a rendszerváltás után is nagy divat idehaza a névtelen feljelentések írása. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) évente több ezren panaszolnak be másokat, ám nevüket sokan nem tüntetik fel a beadványokon. A jelenséggel az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is foglalkozott. Szabó Máté szerint ha az adóhatóság nem kezeli kellő körültekintéssel az ilyen bejelentéseket, fennáll a veszély, hogy az APEH a magánérdekek érvényesítési fórumává silányul. Ez sértené a jogállamiság elvét.
Szabó Máté az adóhatóság elnökétől kapott adatokat elemezve fejtette ki véleményét. A hivatal 2007-ben nagyjából 11 ezer állampolgári jelzést kezelt közérdekű bejelentésként. Ám ezek mindössze harminc százaléka volt megalapozott, míg további tíz százaléka csak részben tartalmazott valóságelemeket. Vagyis az adóhatósághoz 2007-ben érkezett közérdekű bejelentések hatvan százaléka minden alapot nélkülözött. Ráadásul a levelek több mint fele névtelen volt, míg sokan mások neve alatt küldték el beadványukat. Szabó Máté közleményében hangsúlyozta, hogy a névtelen jelzések szerzőit gyakran nem a közérdek és a közjó iránt érzett aggodalom vezérli. A bejelentések inkább a magánbosszú megnyilvánulásai, ám ennek érvényesítéséhez – jogállamban – állami szervezet semmiféle segítséget nem nyújthat. Az ombudsman a polgári demokratikus társadalmaktól idegen, poszttotalitárius örökségnek tekinti az évi tízezres nagyságrendben előterjesztett, többségében megalapozatlan bejelentéseket. Szabó Máté szerint ez a jelenség nehezen teljesíthető munkaterhet ró az adóhivatalra. A biztos ezért azt javasolja az APEH-nak: minden esetben győződjön meg arról, hogy a beadványt az abban megjelölt személy küldte-e be. Továbbá vizsgálja, hogy a közlés nem nyilvánvalóan rosszhiszemű-e, aminek kizárólagos célja mások zaklatása. Az ombudsman végül kezdeményezte, hogy az APEH kritikusabban kezelje a névtelen beadványokat.
– Az utóbbi időben megnövekedett a hivatalhoz érkező közérdekű bejelentések száma – mondta lapunknak Bakonyi Ágnes. Az adóhatóság szóvivője kifejtette, hogy 2006-ban és azt megelőzően évente négy-ötezer állampolgár fordult az APEH-hoz, ám az elmúlt két esztendőben évente tízezernél is több jelzést kaptak. – Nem ritka, hogy a polgárok a szomszédjukat jelentik fel, vagy éppen azt panaszolják, a gázszerelő nem adott számlát – közölte Bakonyi. Gyakran előfordul, hogy válófélben lévő házaspárok egyik tagja fed fel információkat a másikról az APEH előtt. – A beadványok közül valóban sok a rosszindulatú – mondta a szóvivő. A levelek majd fele nem tartalmaz érdemi információt. A közlések másik felében legalább meg lehet kísérelni az ügy tisztázását, de ezeknek is csak a töredékében indul eljárás. A szóvivő rögzítette: évente több százezer vizsgálatot folytatnak, tehát tevékenységük nem a névtelen bejelentésekre épül.
