Habkönnyűnek találtattak

Még a győzelem sem jött össze, nemhogy a továbbjutáshoz szükséges tízpontos siker, így a három csoportmeccs után hazatér Liepajából, az Európa-bajnokságról női kosárlabda-válogatottunk. Tegnap 60-53-ra kapott ki a csapat Lengyelországtól, s ezzel nyeretlenül fejezte be a kontinenstalálkozót.

(Liepaja)

Esetleg a waterlooi csatára készülhettek úgy Napóleon gránátosai, ahogy a mieink a lengyelek elleni utolsó csoportmérkőzésre. Papíron erősebb ellenfél, mi vagyunk a csoport egyetlen, eddig nyeretlen csapata, gyenge teljesítmény a görögök és a lettek ellen – itt már csak a csoda segíthet.
A lányoknak stílust kellett váltaniuk, s ugyanezt megtette Rátgéber László szövetségi kapitány is. Egyfelől öltönyt vett fel a – meglehet, utolsó lettországi – mérkőzésre, másfelől szakított eddigi, tőle szokatlanul csendes habitusával. „Nincs mese, meg kell szakadnunk, eddig nem bántottam a játékosaimat, de ma nem adok a külsőségekre. Ha törik, ha szakad, győznünk kell, legalább tíz ponttal, s ennek érdekében mindenkinek mindent el kell követnie!” – szabta meg elméletben a mérkőzés menetét.
És az első félidőben egészen más Rátgébert és egészen más csapatot láttunk, mint az eddigi két csoportmérkőzésünkön. Az edző régi önmagát elővarázsolva önkívületben ugrált a vonal mellett, extázisba hajtva játékosait. Akik közül Vajda Anna emberfelettit nyújtott, nagyszünetben már tizenhat pontnál és hat megszerzett lepattanónál járt, Fegyverneky Zsófia is elérte a bűvös tízes határt, s Honti Kata is bedobta második kosarát a 15. percben – nem a meccsen, hanem az egész Eb-n…
Odaát pályára lépett a szupersztár Agnieszka Bibrzycka, aki meggyógyult bokaficamából. Szerencsére, mondhatnánk, mert amihez nyúlt, az balul sült el. A 17. percben Vajda hármasával először a mérkőzésen megvolt a kellő előny – 28-17 –, de erre tíz lengyel pont érkezett, ám Fegyverneky és Vajda ismét biztatóra növelte a félidei különbséget (33-27).
A nézőtéren ott szurkolt dr. Mohácsi István, a rigai magyar nagykövet, aki 214 kilométert autózott a fővárosból, hogy virágcsokorral lepje meg és biztassa honfitársait. Egy ideig úgy tűnt, nem is hiába! Vajda és Honti duplája nyitotta a harmadik negyedet, újra megvolt a bűvös tíz (37-27), de Bibrzycka is beállította az irányzékot, és Jeziorna is bebombázott egy hármast (37-33). Kobryn ziccerével már az ellenfél vezetett (41-42).
Maradt tíz perc a csodára. Englert duplázott, de Fegyverneky kihajította a pályáról a labdát, hogy aztán remek szereléssel és kosárral, majd értékesített büntetővel javítson. A 9-0-s szériára Horti tette fel a koronát, hét perccel a lefújás előtt mindjárt csupán egyetlen kosárra voltunk az ígéret földjétől (50-42)!
Ezután Vajda kétszer is fél méterről hibázott, közben Agnieszka Skobel jeges nyugalommal értékesített négy büntetőt, s 3 perc 59 másodperccel a vége előtt már 50-48-cal állt a táblán. Támadójátékunk a nullára redukálódott, Kobryn ziccere pedig megadta a kegyelemdöfést. Még a hosszabbítás kiharcolása jelentett – volna – mákszemnyi esélyt, de a megtáltosodó lengyeleket már nem lehetett megállítani, 60-53-ra győztek.
Ezzel már fölöslegessé vált a lett–görög meccs eredményének figyelése – kiestünk…
„Hihetetlenül csalódott vagyok, az utolsó pillanatig bíztam a továbbjutásban, nem sikerült…” – mondta Vajda könnyeivel küszködve. „Kevés pont van a csapatban, emiatt utazunk haza szerda reggel” – összegzett Rátgéber.
Ennél persze azért részletesebb elemzéssel is jelentkezünk, hiszen az értékelhetetlent is értékelni kell.