Lemondott tegnap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) éléről tegnap Farkas István, a felügyeleti tanács elnöke. A döntést Bajnai Gordon miniszterelnök július elsejei hatállyal elfogadta. Mint Budai Bernadett kormányszóvivő tegnap elmondta: a PSZÁF szervezetének átalakításához, valamint működésének megváltoztatásához új vezetőre van szükség. Információink szerint a lemondásban döntő szerepet játszottak a parlamenthez az elmúlt hetekben benyújtott törvényjavaslatok, amelyek csorbítani akarják a pénzügyi felügyelet függetlenségét – korábban még az is felmerült, hogy a felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank fennhatósága alá utalnák –, s amelyek kapcsán Farkas nyílt konfliktusba keveredett a kormánnyal.
*
Úgy tudjuk, az intézmény független működése mellett kiálló Farkasnak sem a felügyeleti díjak elvonása, sem pedig a PSZÁF irányításába való kormányzati beavatkozás nem tetszett, s azt is nehezményezte, hogy a javaslatok kapcsán a törvényben előírt egyeztetést sem hajtotta végre a kabinet. Az intézmény gazdasági függetlenségét megtámadó törvényjavaslat kapcsán a kormány és a felügyelet közötti vita odáig fajult, hogy a PSZÁF leszögezte: ha a parlament elfogadja a kormányzati javaslatot, akkor a köztársasági elnökhöz, szükség esetén pedig az Alkotmánybírósághoz fordulnak a döntés megsemmisítéséért.
A felügyeletnek a vezetés átalakítására vonatkozó tervek sem nyerték el a tetszését. A kabinet javaslata szerint a jelenlegi, legfeljebb öt tagból álló felügyeleti tanács helyett a kormányfő által javasolt, és a köztársasági elnök által hat évre kinevezett személy kerülne a PSZÁF élére. Amennyiben az Országgyűlés erre rábólint, úgy Bajnai Gordonnak lehetősége nyílik arra, hogy 2015-ig bebetonozza saját emberét a felügyelet élén. A módosítás sorsa egyelőre kérdéses, mivel kedden a parlament gazdasági bizottsága a parlament elé engedte a javaslatot, a költségvetési bizottságban azonban elutasították azt, mivel kidolgozatlannak találták. Ugyanakkor valószínűnek tűnik, hogy a felügyeleti tanácsból mások is távozásra kényszerülnek a következő hónapokban. A tanács jelenlegi tagjai a most lemondott elnök mellett Király László György, Asztalos László György, Miklós Gábor és Náray László. Sajtóhírek szerint a Pénzügyminisztérium nem nézi jó szemmel a felügyelet működését. A tárca bírálata szerint a PSZÁF több piaci eseményre is lassan reagált. Érdekes mellékszál, hogy a PSZÁF elmúlt évekbeli teljesítményét kritizáló Pénzügyminisztériumban dolgozik jelenleg az a Marsi Erika, aki korábban a pénzügyi felügyelet főigazgatójaként tevékenykedett. Lapinformációk szerint éppen a pénzügyi piacokkal kapcsolatos kormányteendők koordinálásával és irányításával megbízott Marsi kapta a feladatot, hogy dolgozza ki a PSZÁF-nak a Magyar Nemzeti Bankba történő beolvadását. Farkasnak a pénzpiacok bírálatával is meg kellett küzdenie az elmúlt hónapokban. A kritikák szerint a felügyelet nem lépett fel határozottan a devizahitelezéssel szemben, noha éppen ez volt az egyik oka annak, hogy a befektetők kockázatos terepnek értékelték Magyarországot. A PSZÁF-ot bírálták márciusban is, amikor késve írta alá a régiós felügyeletek nyilatkozatát.
Farkas István 2004 májusában került a PSZÁF élére. Ekkor sikerült a lex Szász néven megismert törvény segítségével elmozdítani helyéről a korábbi elnököt, Szász Károlyt, aki megtagadta László Csaba akkori pénzügyminiszter egyik törvénybe ütköző kérését.
A PSZÁF átalakítási terveivel kapcsolatban Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Brüsszelben kijelentette, hogy ha olyan átszervezést akarnak, ami az ejtőernyőzés lehetőségét teremti meg, akkor a Fidesz nem fog ölbe tett kézzel ülni. Akit így kineveznek, „az ne csomagoljon ki, vagy pedig gyakorolja a gyors becsomagolást” – mondta, és hozzátette: „az ejtőernyőzésnek vége”, „nincs hatalomátmentés”.