Pozsgay: Horn tajtékzott

A rendszerváltás huszadik évfordulójára az MSZMP Politikai Bizottsága (PB) 1989-ben tartott üléseinek hangfelvételeit digitalizálta az OSA Archívum a Magyar Országos Levéltárral együttműködve. A PB 1989. június 16-án tartott ülését azonban nem rögzítették. Lapunk megpróbálta kideríteni, mi történt az ominózus ülésen.

Velkei Tamás
2009. 06. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az OSA Archívum ismét eddig sohasem hallott hangdokumentumokat tett közzé, amelyek tegnaptól az interneten is elérhetők. Ezek közé tartoznak az MSZMP PB üléseiről készült felvételek is. 1989. június 16-án Nagy Imrére és sorstársaira emlékezett az ország, az uralkodó párt felső vezetése azonban aggódva tekintett a megemlékezések elé. Ez derült ki az általunk megkérdezett politikusok visszaemlékezéseiből.
Berecz János 1989-ben már nem volt tagja a PB-nek, de elmondása szerint a tagok között összegző beszélgetés lehetett. – Pár nappal később beszéltem néhány taggal, akik elmondták: megnyugtatta őket, hogy 16-án nem történt rendzavarás – mondta lapunknak az MSZMP korábbi befolyásos politikusa, hozzátéve: ez táplálta sokakban azt a hitet, hogy a párt vezető szerepe a többpártrendszerben is megmarad.
Pozsgay Imre úgy emlékezett vissza: többen „dünnyögtek” az ülésen a túl radikális hangok miatt, míg később Horn Gyula akkori külügyminiszter tajtékzott Orbán Viktor beszéde hallatán, aki a megszálló szovjet csapatok kivonulását követelte. – Horn azt hajtogatta: áprilisban aláírta Eduard Sevardnadzéval a csapatkivonásról szóló megállapodást. Erre megkérdeztem tőle: Gyula, hány olyan szerződést ismersz, amit korábban nem tartottak be? – emlékezett Pozsgay. Az MSZMP 1989-ben megválasztott elnöke, Nyers Rezső nem emlékezett a 16-i megbeszélésre, mint mondta, „nem nyomódott belé az ülés emléke”.
Egyes vélekedések szerint az MSZMP felső körei még az október eleji kongresszusig sem értették meg, hogy valóban elveszíthetik a hatalmat. Pozsgay Imre is hasonlóképpen vélekedik. – A kongresszus ezeregyszáz küldöttjének a fele még október elején is az MSZMP kontinuitásában hitt, be is perelték az MSZP-t a pártvagyon és a névhasználat miatt. Szószólóik Grósz Károly, Fejti György és Berecz János voltak – idézte föl az 1989. őszi eseményeket. Hozzátette: bizonytalan volt a reformoldal is, hiszen emlékei szerint az általa is képviselt elvnek, amely szerint a párt vonuljon ki a munkahelyekről, csak jó, ha tizenöt híve volt.
Berecz úgy vélte: minden párt abban gondolkodott, hogy egyeduralkodó lehet/maradhat. – Október 7-re viszont világossá vált: az MSZMP nem tarthatja meg a hatalmat erőszakkal, noha egy évvel korábban Grósz még ezzel riogatott – utalt az akkori állapotokra Berecz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.